 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Nézeteltérések az MSZMP-n belül
|
München, 1989. február 2. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - A
nyugat-német Frankfurter Rundschau vastagbetűkkel jelenti az MSZMP
Központi Bizottságának összehívását. A bécsi Die Presse ezzel
kapcsolatban részletes elemzést közöl a helyzet alakulásáról, de
mielőtt rátérnénk erre, érdemes elmondanunk, hogy a svájci Neue
Zürcher Zeitung idézi Grósz Károly pártfőtitkárt is, aki davosi
látogatása alkalmából kifejtette: elképzelhetőnek tartja, hogy az
1990-es választásokon már több párt jelöltjei indulhatnak. Az
említett Presse cikket bécsi munkatársunk, Hanák Tibor ismerteti:
- A párton kívüli Die Presse Melyik felkelés? című kommentárjában
foglalkozik az MSZMP vezetőségén belül, 1956 megítélésével
kapcsolatban keletkezett viszállyal. Nyomban az első mondatban
kijelenti, hogy ez a viszály nem végződhet másképp, mint Berecz
János, egykori főideológus lemondásával.
- Hogy miért? - kérdezi a kommentár. - Vajon miért kellene távoznia
annak az ideológusnak, aki még az 1956-os forradalom 30.
évfordulóján is kitartott amellett, hogy annak idején
ellenforradalom, nem pedig népfelkelés történt? - A kérdésre a
következőképp válaszol a Die Presse:
- Azért kell Berecznek távoznia, mert annak a Kádár-érának, amely
1956-ban a Vörös Hadseregtől kapta a hatalmat, egyszer véget kell
érnie. A gazdasági reformok felgyorsulásával, a demokratizálási
intézkedésekkel már sok minden történt ebben az irányban, de újabb
megterheléseket - olyan drágításokat, mint legutóbb - csak akkor
lehet a nép nyakába akasztani, ha a vezetés eszmei téren tesz
engedményeket.
Berecz riválisa 1956-ot felkelésnek nevezte, s éppen ő. A február
10-ikére kitűzött pártgyűlés kérdésének voltaképp így kell
hangzania: Berecz vagy Pozsgay? - mert ha nép körében az egyetlen
kedvelt kommunista vezetőt karrierje során immár másodszor is a
süllyesztőben tüntetik el, az reformellenes lépés, kiszámíthatatlan
következményekkel járna. Jobb tehát úgy fogalmazni, hogy inkább
kereszteljük át az ellenforradalmat népfelkeléssé, minthogy
megkockáztassuk a nép felkelését.
Azt, hogy ők most vitatkoznak a Kossuth címer koronával, vagy
korona nélkül való bevezetéséről, a Die Presse kommentárja szerint
ebben az összefüggésben kell nézni: minél hazafiasabbnak mutatkozik
ugyanis a vezetés, annál inkább el tudja adni a szükséges gazdasági
intézkedéseit. Ilyen egyszerű ez manapság Magyarországon. A
szorongatott pártfigurával születik meg a változás még az ideológia
terén is - fejezi be kommentárját a Die Presse. +++
1989. február 2., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|