Rendszerváltás és az MTI

	Magyarországi cigányság problémái
London, 1989. január 17. (BBC, Panoráma) - Budapesten tegnap a magyarországi cigány kisebbség képviselői megalakították demokratikus szövetségüket. Céljuk az, hogy a Magyarországon élő cigányok egyenjogúságának megvalósításán fáradozzanak. Egyesíteni kívánják azokat a szervezeteket, amelyek az utóbbi időben ugyanilyen céllal alakultak meg Magyarországon. A magyarországi cigányság problémáiról Jerzy Rohan a következőket írja: - Grósz Károly nemrég azt nyilatkozta a magyar cigányok lapjának, a Románo Nyevipének, hogy amíg az ország nem tudja megoldani a cigánykérdést, a gazdasági reformot sem tudja sikeresen végrehajtani, morális szempontból pedig nem tekintheti magát Magyarország Európa részének- A cigányok Magyarországon a legnagyobb nemzeti kisebbségnek számítanak, hivatalosan félmillióra teszik a számukat. Mint ismeretes a II. világháború alatt a zsidókhoz hasonlóan hurcolták el a cigányokat a nácik a koncentrációs táborokba. A kommunista rezsim igyekszik beolvasztani a cigányságot a magyar társadalomba, de ez nem megy könnyen és a kormány gyakran maga nehezítette meg a dolgát, például amikor a cigányoknak nem osztottak földet 1945-ben. Máskor erőszakkal próbálták elérni a beolvadást, úgy, hogy a saját kultúrájukat kiölték belőlük. A vajdáktól pedig elvették a hatalmat. Az-új cigányszövetség éppen ezeket a hibákat akarja orvosolni. Persze-ez nem mehet egy csapásra, hanem évtizedek munkájáról van szó. A-most megalakult szövetség vezetői főleg cigány értelmiségiek. Ma még-ritkaság az értelmiségi cigány. Mi a vezetőség politikája? A cigánykultúra védelme és a beolvadás egyidejű elősegítése. Persze a sajátos cigánykultúrát éppen a beolvadás veszélyezteti. Ugyanakkor a magyarországi cigánytömegek szeretnének asszimilálódni, nem akarnak rezervátumokban élni. Ki akarnak törni a faluvégi elkülönülésből, a putrisorokból, már csak azért is, mert magasabb életszínvonalra, jobb életkörülményekre vágynak. Nyelvi nehézségek ennek, nem állják útját, felnőtt korára minden cigány megtanul a romani mellett magyarul. Sok közöttük az analfabéta, kevés a szakképzett munkás, tehát a cigányságot fokozottabban sújtja a mostani, egyre gyakoribb munkanélküliség. A bűnözés szintén gyakrabban fordul elő, mint más etnikai csoportoknál. így azután faji előítélet alakult ki, cigánygyűlölet és fajok közti feszültség is. A cigányság felemelése és integrálása azért sem könnyű, mert a cigány nem könnyen engedelmeskedik parancsnak, nehezen illeszkedik a fegyelemszabályozta rendbe. Ám a probléma egyre súlyosabb, mivel a cigányság sokkal erőteljesebben szaporodik, mint a magyarság. A szomszédos Csehszlovákiában ennek egyre súlyosabb következményei vannak: a szlovákiai cigányok egyes vidékeken gócokat alakítottak ki putrifalvaikkal, szemet szúró, elmaradt életmódjukkal. Minden szakértő szerint elsősorban türelemre van szükség a cigánykérdés megoldásához. És nemcsak az kell, hogy a cigányok gondolkodjanak másként, hanem az átlag magyar hozzáállását is meg kell változtatni. +++ 1989. január 17., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »