 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés pénteki munkanapja (1. rész)
|
1990. december 28., péntek - Az Országgyűlés - az előző
napon jelzetthez képest némiképp módosult munkarendje szerint -
pénteken elsőként a helyi adókról szóló törvényről határozott. A
plénum a néhány, de annál fontosabb módosító indítvánnyal együtt 158
egyetértő, 124 ellenző és 26 tartózkodó szavazattal elfogadta a
törvényjavaslatot.
Az új törvény szerint a települési (községi, városi, fővárosi és
kerületi) önkormányzatok illetékességi területükön rendelettel helyi
adókat vezethetnek be. Budapesten a fővárosi önkormányzat jogosult
rendelkezni arról, hogy a helyi adók közül a fővárosi kerületi
önkormányzatok melyeket vezethetik be. Az adózás részletes
szabályait viszont a kerületi önkormányzatok állapítják meg. Az
önkormányzatok vagyoni típusú, kommunális jellegű és helyi iparűzési
adó bevezetésére jogosultak.
Az önkormányzatok a törvényben meghatározott adók bevezetésén
túl megállapítják az adó mértékét - a törvényben rögzített felső
határokra figyelemmel -, bővíthetik az adómentességek és
-kedvezmények körét. A Parlament döntése szerint a törvény nem
tartalmaz kötelezően előírt adóminimumot. A plénum határozott úgy,
hogy az önkormányzat a helyi adók beszedett összegéről - a
költségvetési beszámoló részeként - köteles a lakosságot
tájékoztatni, annak felhasználásáról viszont nem. A törvényhozók a
kormány javaslata ellenére döntöttek úgy - Békesi László (MSZP)
javaslatát elfogadva -, hogy az önkormányzatok által megállapított
helyi adó mértéke és összege nem befolyásolhatja az önkormányzatok
részére a költségvetési törvényben megállapítható állami támogatás
jogcímét és mértékét.
A vagyoni típusú adók egyike az építményadó. Ez esetben az adót
a lakás és nem lakás céljára szolgáló épületre, az építmény
rendeltetésszerű használatához szükséges földrészletre együttesen
vethetik ki. Lakás- és üdülőtulajdon esetében az adókötelezettség
nem terjed ki az épülethez tartozó - az önkormányzat által
megállapított - kiegészítő helyiségekre. (folyt. köv.)
1990. december 28., péntek 16:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés pénteki munkanapja (2. rész)
|
Az adó alapja - az önkormányzat döntésétől függően - az építmény
négyzetméterben számított alapterülete vagy korrigált forgalmi
értéke. Szükséglakás után nem kell adót fizetni. Valamennyi lakás
esetében az állandóan bejelentett családtagok - egyenesági
hozzátartozók - személyenként 25 négyzetméter után szintén
adómentességet élveznek. Ugyancsak adómentes a szociális,
egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási
intézmények céljára szolgáló helyiség, a műemléképítmény, az
egyházak tulajdonában álló, nyilvános istentiszteletre szolgáló
templom, a lelkész elhelyezésére szolgáló építmény, továbbá
szerzetesrendek esetében a rendház. Az építményadó maximális mértéke
egy évben 300 forint négyzetméterenként.
Az adómentesség köréről szóló módosító indítványok elbírálásakor
meglehetős vihar támadt. A plénum ugyanis a lakásokra vonatkozó
valamennyi módosító javaslatot és az eredeti törvényszöveget
egyaránt elvetette először. Ebből ügyrendi vita támadt az ellenzéki
és a kormánypártok között. Végül Gál Zoltán (MSZP) javasolta az
újbóli szavazást, mondván: ha egy ilyen kedvezmény kimarad a
törvényből, az a szándékoltnál jóval több állampolgárt sújthat.
Ugyancsak a vagyoni adók körébe tartozik a telekadó, amelyet az
önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi
földrészletre lehet kivetni. Az adó alapja szintén az önkormányzat
döntésétől függően a telek négyzetméterben számított területe vagy a
telek korrigált forgalmi értéke. Mentes a telekadó alól például az
építési tilalom alatt álló telek a tilalom idején, illetve a
közhasználatú tevékenység céljára használt telek.
A kommunális jellegű adót az önkormányzat az infrastruktúra
fejlesztésére, valamint környezetvédelmi feladatok ellátására
vezetheti be. Lényegében bárkire kivethető, aki építménnyel,
telekkel rendelkezik, vagy bérlakásban lakik. Ide tartozik a
vállalkozók kommunális adója, illetve az idegenforgalmi adó is. A
törvény szerint ha a magánszemély az önkormányzat illetkességi
területén kommunális beruházást hajt végre, ennek számlával igazolt
ellenértékét a megállapított helyi adóból levonhatja. Amennyiben az
adó összege kisebb, mint a beruházási érték, a levonási jog a
következő évre, évekre átvihető. Mentes a helyi adó alól az a
magánszemély, aki igazolja, hogy az ilyen beruházás céljára
teljesített - támogatással csökkentett - évi befizetése eléri vagy
meghaladja a helyi adó éves összegét. Egyébként helyi adóként csak a
különbözetet kell befizetni. A mentesség viszont annyi évre terjed
ki, ahány évre a befizetés eléri, vagy meghaladja a soros év
kommunális adójának összegét. (folyt. köv.)
1990. december 28., péntek 16:36
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés pénteki munkanapja (3. rész)
|
Az idegenforgalmi adót - ha kivetik - azoknak kell megfizetniük,
akik nem állandó lakosként tartózkodnak 48 órát meghaladóan az adott
önkormányzat területén, akiknek ugyanilyen területen olyan üdülésre,
pihenésre alkalmas épületük van, amely nem minősül lakásnak. Az adó
felső határa személyenként és naponta 100 forint, vagy épület után
évente 300 forint négyzetméterenként.
Az iparűzési adót a vállalkozó nyereség-, illetve
jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége után vetheti ki az
önkormányzat. A törvény ezt utóbbi esetekben is rögzíti: kik
mentesülhetnek az adófizetés alól. Az adó évi mértékének felső
határa az adóalap 3 ezrelékéig terjedhet.
Az adó megfizetésével foglalkozó rendelkezések között szerepel,
hogy ha az önkormányzat bevezeti a telekadót vagy a kommunális adót,
akkor hatályát veszti egyidejűleg a telekhasználati és
-igénybevételi díj, az út- és közműfejlesztési hozzájárulás, a
telekadó és e földrészletek után a magánszemélyek
földadó-kötelezettsége. Az e törvény alapján bevezetendő adókkal
egyidejűleg hatályukat vesztett rendeletek alapján a korábban
jogerős határozattal engedélyezett adó, díj, és hozzájárulás
fizetésének kötelezettsége alóli menetességek, illetőleg
kedvezmények szintén hatályukat veszítik. Egyetlen kivétel az új
építésű lakásokra megállapított házadómentesség. Ezek lejártukig
érvényben maradnak. (folyt. köv.)
1990. december 28., péntek 17:05
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés pénteki munkanapja (4. rész)
|
A helyi adókról szóló törvényjavaslat elfogadása után a
képviselők a jövő évi költségvetés részletes vitájával folytatták a
munkát. Az egyes országgyűlési bizottságok összegzett véleményének
ismertetésével, tárgyilagos, visszafogott hangnemben folytatódott a
pénteki ülésnap, ám az esti órákra a törvénytervezet tárgyalása
durva személyeskedésekbe torkollott. Az éles ellenvéleményeket
megfogalmazó vita világossá tette, hogy az ország jövő évi működését
megalapozó költségvetési törvény kapcsán nem egyszerűen a közpénzek
,,pántlikázásának,, eltérő megítélései csapnak össze, hanem
egymással nehezen kibékíthetőnek tűnő
gazdasági-politikai-társadalomszervezési eszmerendszerek kerültek
szembe. Erre az alapvető társadalomszervezési törésvonalra utalt
Soós Károly Attila (SZDSZ), amikor az órák óta folyó - s egyre
durvábbá váló - vita hevében mintegy a kormány liberális
beállítottságú tagjaihoz fordult támogatásért, úgymond a
várakozással ellentétben felülkerekedni látszó
,,dirigista-centralista,, törekvésekkel szemben. Az ellenpólus
szerepét ezúttal Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok
minisztere ,,vállalta,, magára, érzelmektől átfűtött felszólalásban
védve meg a tárcájához tartozó úgynevezett befektetési alap (a
külföldi tőke bevonását hivatott támogatni) létjogosultságát. A
miniszter kikelt azok ellen, akik a liberalizmus örve alatt
,,egyoldalú fegyverletétellel,, fosztanák meg az országot nemzeti
létének egyik fontos garanciájától.
Az alapvonalakat illető erős véleménykülönbségre világított rá a
honvédelmi költségvetés körül kialakult vita is. Némileg az
előzőnapi - több képviselő által is botrányosnak minősített -
polémia alaptételeit ismételte meg Balogh György (FKgP). A
honvédelmi bizottság elnöke a tárca 54 és fél milliárd forintos
előirányzatát elfogadásra ajánlva hangoztatta: Magyarország -
természeti adottságainál fogva - minden oldalról támadható. Igaz
ugyan, hogy jelenleg egyik állam sem fenyegeti hazánkat, s a
nagyhatalmi konfrontáció veszélye is megszűnt, ám a Varsói Szerződés
felbomlása után egy új kollektív védelmi rendszer kiépítéséig egy
esetleges konfliktushelyzetben Magyarország csak saját erejére
támaszkodhat. Összességében a vitában felszólaló ellenzéki
képviselők nyilvánvalóvá tették, hogy a költségvetési
törvényjavaslatot jelenlegi formájában is elfogadhatatlannak
tartják, ezért legjobb esetben is csak tartózkodnak a vasárnap
esedékes szavazáson. Az egész vitán áthúzódó alapvető ellentét
mellett jellemző volt a polémiára, hogy az egyes parlamenti
bizottságok a hozzájuk kötödő szűkebb területek támogatási
előirányzatainak megtartása mellett törtek lándzsát. (f.k.)
1990. december 28., péntek 20:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés pénteki munkanapja (5. rész)
|
Így például Kulin Ferenc a Kulturális Bizottság képviseletében a
kultúra mecenatúrájának haldoklására hívta fel a figyelmet.
Megkongatta a vészharangot: végveszélybe került a kulturális lapok
megjelenése, anyagi bázisuk felörlődése miatt. Figyelmeztetett arra:
rohanó világunkban nem engedhetjük meg, hogy elherdáljuk azokat a
szellemi erőket, amelyek képesek napjaink problémáinak mélyebb
elemzésére. A másik ügy, amelynek érdekében szót emelt: a televízió
támogatásának kérdése volt. Közölte, hogy a Parlament Kulturális
Bizottsága hárommilliárd forintos költségvetési támogatást igényel a
Televízió számára a jövő évre. Kulin Ferenc álláspontja szerint a
társadalom érdeke, hogy megőrizzék a TV két műsorának nemzeti,
közszolgálati jellegét.
Becker Pál, a költségvetési bizottság nevében foglalta össze az
eddigi egyeztető munkák eredményeit. Közölte: létrejött az
egyetértés a Parlament Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsága,
valamint a kormány között arról, hogy milyen mértékben csökkentsék a
beterjesztett jövő évi költségvetési tervezet kiadásait, s a
megspórolt pénzt hogyan használják fel. Eszerint egyetértenek abban,
hogy 24 milliárd forinttal kell csökkenteni a jövő évre tervezett
kiadásokat, s ezt a pénzt az adótábla mértékeinek csökkentésére, az
önkormányzatok további támogatására, illetve a szociális alap
növelésére kívánják felhasználni. Így lehetővé válik, hogy
viszonylag kedvezően módosuljon jövőre a személyi jövedelemadó
tábla. A javasolt adótábla a következő: évi 55 ezer forint
jövedelemig nem kell adót fizetni, 90 ezer forintos jövedelem esetén
12 százalékos, 120 ezer forintnál 18 százalékos, 150 ezer forintnál
30 százalékos, 300 ezer forintnál 32 százalékos, 500 ezer forintnál
40, afölött pedig 50 százalékos kulcs alapján kell adót fizetni. A
javaslat szerint megszűnik a havi 1000 forintos alkalmazotti
adóalap-kedvezmény. Helyette egy új, havi 250 forintos kedvezmény
lépne életbe, ami nem az adóalapot, hanem a fizetendő adót
csökkentené. Így a számítások szerint végül is 82.500 forintra
emelkedhetne az a jövedelemhatár, amely után még nem kellene adót
fizetni.
A lakosságot élénken foglalkoztató másik kérdés a
lakáshitel-kamatok emelése. A bizottság ezzel kapcsolatban a kormány
előterjesztett három megoldásának egyikét sem tartotta
elfogadhatónak, mivel azok nem adnak végleges megoldást. Ideiglenes,
átmeneti jelleggel a törlesztőrészlet 1500 forintos emelésére voksol
a bizottság azzal, hogy a kormány mihamarabb dolgozzon ki végleges
megoldást. Ami a TV számára kért támogatást illeti, a bizottság azt
ajánlja, hogy a Televízió ,,karcsúsítsa,, 3500 fős gárdáját, s a
megtakarításokból fedezze kiadásait. (folyt.köv.)
1990. december 28., péntek 20:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés pénteki munkanapja (6. rész)
|
A testület emellett javasolja még azt is, hogy a biztonsági
szolgálat támogatását egy milliárd forinttal csökkentsék, ne
hozzanak létre újabb kormányhivatalokat, s nyirbálják meg a
kutatóintézetek költségvetési támogatását, ezzel is a szolgáltatások
,,piacosítására,, ösztökélve azokat.
Ugyanakkor a költségvetési bizottság számos területen
többlettámogatásokat javasol. Így például indítványozzák, hogy az
önkormányzatok egy lakosra vetítve 100 forintos támogatást kapjanak
a közművelődési, kulturális tevékenységükre. Javasolják azt is, hogy
a tanácsi alapítású, nem közüzemű vállalatok privatizációjából 50
százalékban részesedjenek a helyi önkormányzatok. Többlettámogatást
javasolnak a nemzeti és etnikai kisebbségeknek, a többi között lapok
alapításához.
A költségvetési bizottság írásban is benyújtott jelentése a
lakáshitel-kamatokról hozzászólásra késztette Torgyán Józsefet. A
kisgazdák frakcióvezetője elfogadhatatlannak tartotta azt az
indoklást, miszerint az OTP nyilvántartásai jelenleg nem teszik
lehetővé, hogy az adósok szociális helyzete, tartozásuk mértéke
alapján differenciálják a kamatterheket. A kisgazda vezető
figyelmeztetett arra, hogy a tervezett 1500 forintos
kamatteher-növekedés emberek százezreinek megélhetését fenyegeti.
Sajátos ,,torgyáni,, megoldásként azt ajánlotta, hogy vessenek ki
vagyondézsmát a letűnt rendszer gazdagjaira. (folyt.köv.)
1990. december 28., péntek 20:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés pénteki munkanapja (7. rész)
|
A honvédség költségvetésével összefüggő bírálatokra reagált Für
Lajos honvédelmi miniszter. Hangsúlyozta: a beterjesztett
előirányzat reálértékben jóval kevesebb, mint a honvédség idei
költségvetése volt. Így ha a tárca javasolt költségvetéséből
bármennyit lefarag a Parlament, az működésképtelenséget
eredményezhet. Bejelentette azt is: péntek délután, egy óra után 10
perccel üzenetet kapott Moszkvából. Ennek értelmében január
elsejétől megszűnnek mindazok a rendszerek, amelyek évtizedeken át a
magyar honvédséget a Varsói Szerződés fegyveres rendszerébe
kapcsolták be. Ez magyarul azt jelenti, hogy a magyar honvédség
ettől az időponttól fogva a magyar Parlament, a magyar kormány és a
magyar nemzet honvédsége lesz.
A költségvetési vita közepette Szabad György házelnök a
Parlament munkájának újabb menetrendjéről tájékoztatta a plénumot.
Eszerint szombaton 10 órakor kezdődik a plenáris ülés, amelyen
lezárják a költségvetési vitát, döntenek a szakképzési alapról,
valamint a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvények
módosításáról, továbbá a vagyonpolitikai irányelvekről szóló
országgyűlési határozati javaslatról. Délután a frakciók
egyeztethetik álláspontjukat a költségvetésről készült bizottsági
jelentésekről. Vasárnap reggeltől pedig a költségvetésről szavaznak
a képviselők.
A szűnni nem akaró költségvetési vitában Kőszeg Ferenc (SZDSZ) a
biztonsági szolgálatok költségvetésével foglalkozott, sokallva az e
célra fordítandó összegeket. Véleménye szerint túl sokat költenek
béremelésre, az átlagbérek 70 százalékkal haladják meg a rendőrségi
alkalmazottak fizetéseit. Ugyancsak feleslegesnek tartotta az
információs hivatalnál a számítógépes rendszer továbbfejlesztését.
Gálszécsy András tárca nélküli miniszter - a hozzászólásra
válaszolva - cáfolta a képviselő információit a bérekről, s
beszámolt arról, hogy az információs hivatalnál nem a
számítástechnikai hálózat továbbfejlesztéséről, hanem a kiszolgált
számítógép cseréjéről van szó. Egyéb berendezéseket is ki kell
cserélni, de ez azért szükséges, ezeket az eszközöket korábban
folyamatosan egyetlen országból szerezték be.
A költségvetés vitája este háromnegyed kilenckor szakadt félbe.
(MTI)
1990. december 28., péntek 20:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|