|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Vita a foglalkoztatási törvényről (1. rész)
|
1990. november 2., péntek - A jövő évtől tervezett
biztosítási jellegű munkanélküli-járadék legalább olyan szociális
biztonságot nyújtson, mint a jelenlegi munkanélküli-segély. Ezt az
elvet a munkavállalók képviselői hangsúlyozták az Érdekegyeztető
Tanács munkaerőpiaci bizottságának pénteki ülésén. A testület már
másodszor foglalkozott a hamarosan a Parlament elé kerülő
foglalkoztatási törvény tervezetével.
A munkavállalói oldal javaslata szerint azok a dolgozók, akik legalább egy évig fizetik a járulékot, azaz biztosítási díjat, egy évig vehessék igénybe a munkanélküli-járadékot. Akiknek ennél hosszabb idejű befizetésük van, azok - az eredeti tárca-előterjesztésnek megfelelően - tovább részesüljenek ebből a járadékból. Mintegy négyéves munkaviszony, azaz befizetés ad lehetőséget a kétéves járadék igénybevételére. A jelenlegi elképzelések szerint a járadékidő első felében a korábbi munkabér 70 százaléka vehető fel, de ez nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbérnél. A második időtartamban a munkabér 50 százaléka jár, de ez sem lehet kevesebb az akkori minimálbérnél.
A munkaadók és a kormány képviselői a megbeszélésen ragaszkodtak ahhoz a variációhoz, hogy a minimális egyéves időtartamú járulék, azaz biztosítási díj befizetésével csak féléves járadékra szerezzenek jogosultságot a dolgozók.
Mint ismeretes, jelenleg a munkanélküliek a munkaviszony-megszűnés módjától függően az előző munkabérük 60-70 százalékát kapják fél évig, és 50-60 százalékát ismét fél évig. Egy évet követően az átmeneti munkanélküli-járadékot kérhetik, ez a második féléves munkanélküli-segély 75 százaléka. Mindkét forma kiadásait a Foglalkoztatási Alapból, azaz a költségvetésből fedezik.
A munkanélküliség mértéke a jövőben már nem teszi lehetővé, hogy ezt a kiadást a Foglalkoztatási Alapból fedezzék. Ezért szükséges - törvényben is szabályozott módon - a biztosítási alapú ellátás. Az Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottságában a munkavállalói és a munkaadói oldal egyaránt egyetértett abban, hogy a biztosítási forma bevezetése nem növelheti sem a munkavállalók, sem a munkaadók terheit. Ezért ezt a szisztémát csak úgy tudják elképzelni, ha a dolgozók a 10 százalék nyugdíjjárulék befizetésük egy részét például 1 százalékát, a munkáltatók a 43 százalék társadalombiztosítási járulék bizonyos hányadát, például 3 százalékát utalják át a munkanélküli járadék alapjába. (folyt. köv)
1990. november 2., péntek 17:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|