 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Forduljon-e Szabad György az Alkotmánybírósághoz? - Napirend
előtti vita
|
1990. október 30., kedd - Az Országgyűlés keddi ülésén, napirend
előtt folytatódott az előző napon lezárt vita a hét vége
eseményeiről - pontosabban annak lehetséges jogkövetkezményeiről.
Szabad György házelnök ugyanis hétfőn bejelentette, hogy elnöki
jogköréből adódóan az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni annak
tisztázására: hol húzódnak a polgári engedetlenség alkotmányos
határai.
Erre a bejelentésre reflektált Fodor István, a független
képviselők nevében hangsúlyozva: azért választotta a napirend előtti
felszólalás lehetőségét, mert a házelnök az előző napon már nem
adott szót. Fodor István mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet,
hogy Szabad György az Alkotmánybírósághoz fordulhat állampolgárként,
országgyűlési képviselőként, de házelnökként semmiképp. A formai
kérdésen túl arra is rámutatott, hogy az érdekegyeztető tárgyalások
befejeztével a kormány magától értetődőnek tartotta, s ilyen értelmű
nyilatkozatot is tett: nem kíván semmiféle eljárást kezdeményezni a
megmozdulás résztvevőivel szemben. Éppen ezért megfontolásra
ajánlotta, hogy a kormány szándékával és nyilatkozatával ellentétes
magatartást tanúsítson a Parlament. Arra kérte Szabad Györgyöt:
mielőtt az Alkotmánybírósághoz fordul kérje ki a Ház véleményét.
Szabad György válaszként kijelentette: az Országgyűlésnél vagy
valamely parlamenti bizottságnál fogja kezdeményezni, hogy
forduljanak az Alkotmánybírósághoz. Szándéka az, hogy az
Alkotmánybíróság értelmezze, tegye egyértelművé az alkotmány
vonatkozó paragrafusait, illetve a gyülekezési jogról szóló
törvényt. Lépése mögött azonban semmiféle, a retorzióra lehetőséget
adó szándék nincs.
Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy a
polgári engedetlenség önmagában jogszerűtlen, eleve törvénysértő.
Ezt az emberek lelkiismeretükre hivatkozva tudatosan hajtják végre,
s ezért vállalják a következményeket. Ezért - hangoztatta - a
polgári engedetlenség nem jogértelmezési kérdés. Így talán nem lenne
szerencsés, ha valamennyi állampolgár szabad döntésére vonatkozó
morális kérdésekben az Alkotmánybíróság hoz jogértelmező
határozatot.
További kisebb szóváltások után - Horn Gyula (MSZP) javaslatára
- az Országgyűlés folytatta hétfőn félbeszakadt vitáját a
társadalombiztosításhoz kapcsolódó törvényjavaslatokról. (MTI)
1990. október 30., kedd 10:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|