|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
A magyarországi blokád - osztrák szemmel
|
----------------------------------------
München, 1990. október 29. (SZER, Világhíradó) - A Magyarországot a hét végén megbénító tiltakozó akciót valamennyi nyugat-európai ország közül a szomszédos Ausztria kísérte a legnagyobb figyelemmel. Péntektől vasárnapig az osztrák tévé vezető külpolitikai híre volt a magyar taxisok és fuvarozók sztrájkja. De nemcsak érdeklődés, hanem aggodalom és azonnali segítségnyújtás is jellemezte az orsztrákok magatartását, akik azonban - mint Hanák Tibor jelentéséből hallani fogják - a konzekvenciákat is levonták a maguk számára a magyarországi eseményekből:
- Ha eltekintünk is a felizgatott beszámolóktól, a szemtanúk és szenvedő alanyok közléseitől, Ausztriát is fejbeverte a magyar benzinválság, a váratlan blokád. Az osztrákok is elbizonytalanodtak, nemcsak a magyarok. Természetesen más okokból.
Sokan abban a hiszemben használták ki Ausztria nemzeti ünnepét, hogy semmi probléma nem lehet a demokrácia útjára lépett magyar szomszédnál. Úgy utazhatnak oda, mint 40 év óta Németországba, Svájcba, vagy a többi nyugati országba, s aztán hirtelenében és elég drasztikus módon tudomásul kellett venniök, hogy Magyarország más, még nem áll biztos lábakon. Ott lehet ragadni mint Irakban, vagy Kuvaitban. Meg kell gondolni, hogy érdemes-e a vidám hétvége ígéretében Budapestre utazni.
A válság ugyan viszonylag gyorsan megoldódott, s az osztrákok tudtak segíteni magukon, több százan autós különvonattal érkeztek Bécsbe, mások dűlőutakon tértek vissza hazájukba, s megpróbálták az ottrekedést is könnyedén felfogni - a tanulságok azonban érintik a politikai dimenziókat is. (folyt.)
1990. október 29., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|