 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
A válságról
|
-----------
München, 1990. október 27. (SZER, Magyar híradó) - Kasza László:
- Ma reggel telefonra ébredtem: fiam egyik osztálytársának anyja
telefonált sírva, hogy a leánya negyed magával várakozik Szentendrén
a blokád feloldására. A pénzük elfogyott, magyarul nem tudnak, nem
engedik hazautazni őket -, pánik. Hát ez az a vendégszeretet a
demokratikus Magyarországon, amelyről Ön olyan sokat és lelkesen
beszélt nekünk Kasza úr? Túszként kezelik a gyerekeinket? - kérdezte
az aggódó anya.
Aztán, ha már felkeltem, ránéztem a lábtörlőre dobott hétvégi
Süddeutsche Zeitungra; a címoldalon a lezárt Lánchíd, belül
helyzetleírás, amelyből kikövetkeztethető a tanács: a németek ne
látogassák egyelőre legkedveltebb kelet-európai turista
célpontjukat, Magyarországot. Bizonytalan a helyzet, még nagyon
fiatal a demokrácia.
Arról már itt a szerkesztőségben értesültem, hogy nyugati
kormányok szólítják fel - hol nyilvánosan, hol diplomáciai úton - a
magyart: biztosítsa állampolgáraik hazautazási lehetőségeit. Arról
is tudunk, hogy haza igyekvő külföldieket tettlegesen bántalmaaztak
a blokád fenntartói.
Rögzítsük először: kockán külföldi hírnevünk, veszélyben az
irányunkban eddig mindenütt megnyilvánuló rokonszenv. Persze,
azonnal és egylélegzetre tegyük hozzá: ez nem jelentheti, hogy
sommásan el kell ítélni a szállítási dolgozók akcióját. Nem kell
taxisofőrnek lenni ahhoz, hogy megértsük, mit jelent a benzin árának
70-75 százalékos felemelése egy kisvállalkozó számára, aki
családjával együtt él ebből: az autóból, amelyért éveken át
dolgoztak. Még csak azt, hogy esetleg szakmát kell változtatni ha
nem bírja a megterhelést -, hogy tiltakozik, kiútat, megoldást
keres? - Természetes.
Akár törvénytelen blokáddal? Nem helyeslem - de megértem. Mindig
csak másodszor érthető az áremelésben legjobban érintettek: a
szállítási vállalkozók elkeseredése.
Akkor tehát a kormány hibás, amely felemelte a benzinárakat?
Korántsem. Sőt: ez volt az egyedüli megoldás. (folyt.)
1990. október 27., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|