|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
- A kormány privatizációs koncepciója - 1. folyt.
|
Illúzió a külföldi tőke részéről túl nagy keresletre számítani, mert a külföldi tőke arra vár, hogy az állami tulajdon zöme hazai magántulajdonba kerüljön, és ezáltal a magyar piacgazdaság működésbe lépjen.
Ha nagyon csekély a társadalom fizetőképes kereslete az állami tulajdon túlkínálatához képest -, a privatizálást csak úgy lehet belátható időn belül lebonyolítani, hogy az állam nagyon olcsó áron adja magánkezegbe a tulajdonát: pontosan olyan olcsó áron, amennyit a társadalom szerény fizetőképes kereslete indokol.
De itt lép föl a kormány programjához fűzött másik illúzió: a kormány túlértékeli a vállalataiban megtestesülő vagyont. Sőt, ami rosszabb: piaci mércék nélkül értékeli. 2000, sőt újabban 2500 milliárd forintos vagyontömeget emlegetnek az illetékesek - csak azt nem árulják el, hogy - piaci értékelés hiányában - hogyan számították ki ezeket az összegeket? Annyi bizonyos, hogy teljesen figyelmen kívül hagyták a társadalom erre a célra fordítható megtakarításait.
Az illúziók gyökere - szerintem - ott van, hogy az állam a privatizációt hatalmas bevételi forrásnak tekinti, amiből a legkülönbözőbb célok finanszírozhatók, például az államadósság tömegének csökkentése. Ebből indult ki Zeley István, az MDF gazdaságpolitikai szakértője is, az e heti salgótarjáni gazdasági fórumon, mondván: aki vásárol az állami vagyonból, az arányos részt kap az adósságból is.
A realitásoktól való elszakadást éppen az ő számszerű példája illusztrálja. Eszerint a 2500 milliárd forintra értékelt állami vagyont 1300 milliárdos államadósság terheli. Ha az állami vagyon 60 százaléka öt éven belül privatizálásra kerül, a társadalom tagjainak öt év alatt 1500 milliárdot kellene a tulajdonváltásért kifizetniök, és ráadásul 780 milliárd államadósságot átvállalniok. Ez elrettentésnek megfelel, de reális privatizálási elképzelésnek semmi esetre sem. +++
1990. szeptember 14., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|