Rendszerváltás és az MTI

	Göncz Árpád látogatása Tiszabőn (1. rész)
1990. szeptember 3., hétfő - Egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei kistelepülésen, Tiszabőn töltötte hétfői munkanapját Göncz Árpád köztársasági elnök. Érkezésének hírére többszáz helybéli gyűlt össze a községi tanácsháza előtti téren, miután a faluban igen ritka eseménynek számított az elmúlt évtizedekben még egy-egy megyei vezető látogatása is. A községi tanácsházán a köztársasági elnök őszinte, kendőzetlen tájékoztatót kért a falu életéről, mert - mint hangsúlyozta - tanulni és emberközeli tapasztalatokra szert tenni jött Tiszabőre. Nyíltságban, szókimondásban nem is volt hiány Négyesi Zoltán tanácselnök beszámolójában, s a tájékoztató arra is választ adott: korábban miért kerülték el ezt a Tiszamenti falucskát a politikai vezetők. Mint a falu történetéből kiderült, ma a régió fehér foltjaként emlegetett, elmaradott Tiszabő múltja számtalan büszkeségre okot adó elemet hordoz. Az árvízmentes szigetre épült település hamar fontos révátkelő hellyé vált, az 1800-as évek második felében pedig sörgyár, gyufagyár, ecetgyár is működött itt, és virágzó kereskedelmi hálázata volt a falunak. A két világháború pusztításai ugyan megviselték a falut, de még sikerült a talpraállása. Mindez azonban csak rövid ideig tartott, mert az elkövetkező évtizedek hibás politikai döntései az 1980-as évek közepére a virágzó faluközösséget szétzilálták és a községet elszegényítették. Nagyon sok kárt okozott a faluvezetés iskolázatlansága, szűklátókörű túlbuzgósága, emellett a pártharcok, a beszolgáltatások, a kuláküldözés és az erőszakos tsz-szervezés szinte elüldözte Tiszabőről a dolgozni, boldogulni akarókat. A végső döfést az adta meg, amikor a falut szerepkör nélküli községgé nyilvánították, s ez a titulus azonnal együtt járt az infrastruktúra tudatos visszafejlesztésével. Jelenleg a 2000-es lélekszámú lakosság több mint felét cigányok alkotják, a nem cigány lakosság pedig erősen elöregedett. A lakosság 80 százaléka él a létminimum alatt. (folyt.köv.) 1990. szeptember 3., hétfő 17:44
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Göncz Árpád látogatása Tiszabőn (2. rész)
Göncz Árpád megköszönte a kérésének megfelelő tájékoztatást, s mint kicsit szomorúan megjegyezte: úgy látszik, a rossz sorsra került falvak közül Tiszabő a sztárfalu Országjárása során - mondta - csak az ismerkedés célja vezérelte ebbe a kisközségbe, mert csodákat tenni nem képes, magas rangja ellenére sem. Arra viszont igen, hogy tízmillió magyar képviselőjeként odafigyeljen a nyomorúságos helyzetre, mindenféle látványos ígérgetés nélkül. Egy biztos - hangsúlyozta -, ha nem tudjuk kellőképpen a cigányság gondját-baját orvosolni, akkor ezt egy országnyi nép fogja hamarosan bánni. Göncz Árpád ezt követően részt vett a helyi általános iskola tanévnyitó ünnepségén, ahol a felkérésnek eleget téve, rövid beszédet mondott. Bevezetőjében a gyerekeket köszöntötte, akik minden felnőtt számára a jövőt testesítik meg. Szónoklatot tőlem senki se várjon - folytatta immár a felnőtteknek -, inkább hangos gondolkodást, s csak azt fogadják el, amit alaposan átgondolva is igaznak tartanak. Tiszabőn is érzem azt a rosszkedvű türelmetlenséget, amivel máshol is lépten-nyomon találkozom. Ennek jogosságát nem lehet vitatni, de szerencsére a korábbi beszélgetésből kitűnt, van e türelmetlenségnek egy vékonyka, jókedvű változata is. Abban a helyzetben vagyok, hogy megismerhettem az itteni múltat, egy csúfosan megbukott településpolitika következményeit, és talán egy kicsit a jövőt is. Nyilvánvaló, hogy az elkövetkező években a szegénységet, a nincstelenséget nem tudjuk gyorsan megszüntetni, mert a mostani gazdasági mélyponton erre egyszerűen nincs pénz. Egyet viszont jószívvel ajánlhatok: először a demokráciát próbálják meg felépíteni. Azt a rendszert, amelyben mindenkinek van bátorsága kiharcolni a maga igazát, meg tud alkudni másokkal saját érdekében, és az ellentétes érdekekből kialakulhat valami előbbre vivő hasznosság. Most a falu és az egész ország is a szeptember végi választások előtt áll, ami egy új utat jelent - mondta a továbbiakban. Ezt az utat még pontosan nem ismerjük, egyet viszont tudunk róla: olyan lesz, amilyennek magunk építjük A falunak is megnő majd a felelőssége, hiszen az eddiginél várhatóan több pénzt fog kapni saját gazdálkodására. Így megkülönböztetett figyelem illeti meg a jövőben a megválasztott önkormányzatot, amely a közösség bizalmából tevékenykedhet. Békés, nyugalmas választást kérek Önöktől e beteg faluban, és azt, hogy a voksolásnál nagyon nézzenek a lelkükbe: a községi vezetőknél ne a pártot vegyék elsődlegesen figyelembe, hanem az embert. (folyt.köv.) 1990. szeptember 3., hétfő 17:46
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Göncz Árpád látogatása Tiszabőn (3. rész)
Van ugyanis egy szint, amikor az emberi tisztesség jóval többet jelent az elvi hovatartozásnál. S Tiszabőn, ebben a tervszerűen halálra ítélt faluban óriási szükség van tisztességes vezetőkre, hogy a község újból felvirágozzlék. Göncz Árpád a tanévnyitó ünnepség után a faluval ismerkedett, és sétája során szót váltott jónéhány emberrel, majd programjának befejezéseként a Széchenyi István Falusegítő Szolgálatot kereste fel, ahol a szervezet munkájáról, jövőbeni terveiről és feladatairól tájékozódott. (MTI ) 1990. szeptember 3., hétfő 17:48
Vissza » A hírhez kapcsolódik »