 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Sajtótájékoztató az MSZP elnökségi üléséről (1. rész)
|
1990. július 31., kedd - A népszavazás eredményét értékelte,
valamint a társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról, illetve
vagyonkezelői jogának megszüntetéséről szóló törvénytervezetet
véleményezte keddi ülésén a Magyar Szocialista Párt Elnöksége. A
tanácskozást követő sajtótájékoztatón Kovács László, az elnökség
tagja elmondta, hogy a testület ,,napirend előtt,, visszatért Kéri
Kálmán tábornok hétfői parlamenti felszólalására, amelyben a
képviselő a szocialista frakció megütközését kiváltó kijelentést
tett. Eszerint a Horthy-Magyarország hadserege igazságos háborút
folytatott a Szovjetunió, a kommunizmus ellen. Az elnökség
elfogadhatatlannak ítélte e minősítést, hiszen közismert, hogy
hazánk nem honvédő háborút folytatott, s nem a Szovjetunió üzent
hadat Magyarországnak, hanem éppen fordítva történt. Ha ez a háború
igazságos volt, akkor a hitleri Németország is igazságos háborút
folytatott, s az antifasiszta koalíció, az ellenállás harcosai és
mártírjai a rossz oldalon álltak - hangsúlyozták az elnökség ülésén.
Sajnálatosnak tartották, hogy az Országgyűlés elnöke szó nélkül
hagyta a kijelentést, s nem adott lehetőséget bármiféle reagálásra.
Márpedig - a szocialista párt megítélése szerint - a parlamenti
képviselők döntő többsége nem értett egyet Kéri Kálmán véleményével.
A testület kifejezte azt a reményét, hogy külföldi partnereink az
elhangzottakból és a reagálás elmaradásából nem vonnak le az ország
számára hátrányos következtetéseket.
Ezt követően Horn Gyula pártelnök tájékoztatta az újságírókat az
ülésen elhangzottakról. Hangsúlyozta: a népszavazás kimenetele az
előzetes becslésektől és várakozásoktól is eltérő eredményt hozott:
a 14 százalékos részvételi arány csalódást okozott a kezdeményezést
felkarolók számára. Aláhúzta: az MSZP a jó ügy szolgálatába vetett
hittel állt az akció mellé, abból kiindúlva, hogy e bonyolult,
nehézségekkel teli átalakulási folyamatban a nép által választott
köztársasági elnök mindenképpen stabilizálóbb tényező lehetne, mint
a csak a pártok közötti megállapodás alapján megválasztott államfő.
Megállapitotta: ezzel az álláspontjával az MSZP lényegében egyedül
maradt; az eredménytelenségben a többi parlamenti párt negativ
hozzáállása meghatározó volt, s az időpont sem volt alkalmas ilyen
horderejü vállalkozás lebonyolítására. A parlamenti pártok
döntésükkel azt fejezték ki, hogy igazából nem kiváncsiak a nép
véleményére az elnökválasztás mikéntjéről. (folyt.köv.)
1990. július 31., kedd 18:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|