 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
- Brit visszhang a népszavazásról - 1. folyt.
|
- Én úgy látom: a gorbacsovi dilemma-kérdés nem teljesen fedi a
magyar helyzetet. Ha különböző megfigyelők olyan módon kritizálják a
gorbacsovi vezetést, hogy annak nincs - mondjuk - egy ilyen valás
mandátuma, ez alatt nem azt értik, hogy szükségszerűen az egész
népnek kellene megválasztani -, inkább azt értik ez alatt, hogy a
Legfelsőbb Tanács, a Szovjetunió parlamentje az egypártrendszer
alapján lett megválasztva.
Tehát ez nem jelenti azt, hogy a többpártrendszer alapján
megválasztott parlament nem választhat meg demokratikus módon egy
államelnököt. Ez a kérdés ez nem teljesen azonos.
Ugyanakkor valóban van mondjuk - ha az ember most ennek a
kérdésnek az egész nemzetközi vetületét átnézi - valóban van egy
olyan vélemény, amit én is fontosnak tartok: hogy a legtöbb
alkotmányos berendezkedésű országnak általában van például két háza,
vagy esetleg van egy nép által megválasztott elnök, vagy esetleg van
egy alkotmány részeként, demokratikus keretek között működő király.
Tehát ilyen társadalmak vannak. Ennek az a lényege, hogy van
egyfajta olyan berendezkedés, ahol a különböző politikai erők
kiegyensúlyozzák egymást.
Magyarországon viszont - és ez nemzetközi viszonylatban nagyon
ritka - a parlamentnek csak egy háza van - ez a parlament aztán
megválasztja az elnököt. Tehát tulajdonképpen itt arról van szó,
hogy nincs olyan más politikai erő, amely a parlament szerepét
valamilyen módon tudná egyensúlyozni. Tehát megvan az a lehetőség,
az a veszély, hogy ez a parlament túlságosan sok hatalmat tud a
kezében összpontosítani.
Az, hogy most Magyarországon egy ilyen egykamarás parlament
működik - ez nem lehet szükségszerűen a legtökéletesebb rendszer, de
elképzelhető olyan parlamenti konfliktus, ahol jobb lenne, hogyha
egy nép által megválasztott elnök tudna majd bíráskodni a különböző
politikai pártok között. (folyt.)
1990. július 30., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|