Rendszerváltás és az MTI

	Folytatódott a Magyar Demokrata Fórum III. országos gyűlése
1990. június 16., szombat - Kegyeletes aktussal kezdődött a Magyar Demokrata Fórum III. országos gyűlésének szombati, és egyúttal harmadik munkanapja: a résztvevők megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjairól és áldozatairól. Állásfoglalásukban, melyet Csurka István elnökségi tag olvasott fel, leszögezték: bár Nagy Imre és társai egy évvel ezelőtti temetésével, a gyászszertartással megtörtént a jelképes igazságtétel, itt az idő, hogy ez immár gyakorlati valósággá is váljék. Kapjanak anyagi és erkölcsi kártérítést mindazok, akik még ma is viselik a megtorlás következményeit. A társadalom kötelessége - hangoztatja a dokumentum -, hogy valóra váltsa a forradalom eszméit, mégpedig a megbocsátás és az igazságtétel jegyében. Az országos gyűlés új elnökségi tagokat választ majd. Emlékezetes: két héttel ezelőtt, a gyűlés második munkanapján már megtörtént a választás, ám időközben kiderült, hogy a létszám megfogyatkozása miatt az eredmény érvénytelen volt. (MTI) 1990. június 16., szombat 12:24
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Folytatódott a Magyar Demokrata Fórum III. országos gyűlése (1. rész)
1990. június 16., szombat - Kegyeletes aktussal kezdődött a Magyar Demokrata Fórum III. országos gyűlésének szombati, és egyúttal harmadik munkanapja: a résztvevők megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjairól és áldozatairól. Állásfoglalásukban, melyet Csurka István elnökségi tag olvasott fel, leszögezték: bár Nagy Imre és társai egy évvel ezelőtti temetésével, a gyászszertartással megtörtént a jelképes igazságtétel, itt az idő, hogy ez immár gyakorlati valósággá is váljék. Kapjanak anyagi és erkölcsi kártérítést mindazok, akik még ma is viselik a megtorlás következményeit. A társadalom kötelessége - hangoztatja a dokumentum -, hogy valóra váltsa a forradalom eszméit, mégpedig a megbocsátás és az igazságtétel jegyében. Az országos gyűlés új elnökségi tagokat választott. Mint emlékezetes: két héttel ezelőtt, a gyűlés második munkanapján már megtörtént a választás, ám időközben kiderült, hogy a létszám megfogyatkozása miatt az eredmény érvénytelen volt. Ezúttal több mint kilencszázan szavaztak, s érdekes módon ugyanazok a jelöltek kapták a legtöbb szavazatot, mint az elmúlt alkalommal, nevezetesen: Bethlen István, Zacsek Gyula, Kiss Gy. Csaba, Medgyasszay László és Filó Katalin. Így a korábbi tizennégyről tizenkilencre bővült az MDF elnökségének létszáma. A gyűlés egyik legfontosabb napirendi pontjaként a helyhatósági választások előkészületeivel foglalkoztak a küldöttek. Kara Pál belügyminisztériumi államtitkár-helyettes adott rövid tájékoztatást a készülő törvénytervezetekről, majd megkezdődhetett a vita, amelyben sokan azt hangoztatták: hiba volt ilyen soká elnapolni a helyhatósági választásokat, ugyanis még mindig a régi emberek állnak a tanácsok élén, s ez főleg vidéken meghatározza az emberek hangulatát, közérzetét. Sokan félnek még ma is, és a nap mint nap tapasztalható visszaélések miatt kételkednek a rendszerváltozás teljességében. A felszólalók közül többen olyan tapasztalatoknak adtak hangot, hogy vidéken kezd meggyengülni az MDF, s ez annak a veszélyével fenyeget, hogy nem sikerül győznie a helyhatósági választásokon. Többen is hangoztatták: meg kell erősíteni a helyi szervezeteket. (folyt.köv.) 1990. június 16., szombat 20:08
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Folytatódott a Magyar Demokrata Fórum III. országos gyűlése (2. rész)
A vita egy másik szakaszában a párton belüli egység kérdésével foglalkoztak a küldöttek. Többen hangoztatták: nem aggódnak amiatt, hogy szétszakad a párt, de arra is figyelmeztettek, a fölösleges, gyakran önös érdekből fakadó viták csak ártanak az MDF-nek. A legtöbb felszólaló aláhúzta: a Demokrata Fórum a sokszínűség pártja, amelyben helye van a nézetek széles körének, ugyanakkor nincs helye az anarchiának. A vitában előkelő szerepet kapott a sajtó, ugyanis sokan ostorozták az újságírók rosszindulatát, az újságok pesszimista hangvételét. Volt, aki egyenesen azt szorgalmazta, hogy a kormány váltsa le azokat a lapszerkesztőket, akik orgánumukban nem szentelnek elegendő teret az MDF-fel kapcsolatos információknak. Az egyik küldött kifejezetten azt kérte, hogy az MDF is kapjon egy szeletet a sajtó tortájából. Más úgy fogalmazott: a kormány szerezze vissza hivatalos lapját, a Magyar Hírlapot. A gyűlésen több határozati javaslatot is megvitattak, egyebek között arról döntöttek, hogy a párt negyedik országos gyűlését a helyhatósági választásokat követő egy hónapon belül, azaz október végén, november elején rendezik meg. Antall József, a párt elnöke zárszavában elsősorban az MDF-en belüli egység kérdésével foglalkozott, s ő is tett néhány elmarasztaló megjegyzést a sajtóval kapcsolatban. Mint mondotta, a magyar sajtóból időnként érdekes híreket lehet megtudni a Demokrata Fórumról, ezeknek csak egy hibájuk van, hogy soha nem történtek meg. A vita alaphangjához kapcsolódva hangoztatta: nem lehet állítani, hogy nincsenek ellentétek az MDF-en belül, hiszen ez egy szabad politikai egyesülés, a népi-nemzeti, a liberális és a kereszténydemokrata nézeteket képviselők egyaránt megférnek benne. Ezek az irányzatok azonban nem egymás ellen vannak, ellenkezőleg, egymást erősítik, s a homogenizálódás irányába tartanak. Mindazok, akik hisznek a demokráciában, a jogállamiságban, a szabad piacgazdaságban, megtalálhatják helyüket a Demokrata Fórumban. Amikor a legnagyobb európai politikai mozgalmak, irányzatok egyenrangú partnerként befogadják az MDF-et, akkor indokolatlan az önmarcangolás, a belső kishitűség. Hiszem - mondta -, hogy európai egységért küzdő, modern politikai pártként írhatjuk be nevünket a történelembe. (folyt.köv.) 1990. június 16., szombat 20:49
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Folytatódott a Magyar Demokrata Fórum III. országos gyűlése (3. rész)
A párt elnöke hosszasan elemezte a köztársaságielnök-választással kapcsolatos kérdéseket. Mint mondotta, sehol a világon nincs olyan népszavazási törvény, mint amelyet nálunk, az előző Parlament elfogadott. Abszurdum - tette hozzá -, hogy százezer ember aláírásával meg lehet kérdőjelezni a Parlament döntését. Úgy vélte, ehhez legalább félmillió - jogszerűen ellenőrzött - aláírás lenne szükséges. Magyarországon - emlékeztetett a történelmi tényre - mindig is az Országgyűlés választotta meg az államfőket. Ha a szabadon választott Parlamentre fontos törvények elfogadását lehet bízni, akkor miért ne dönthetne az elnökválasztás kérdésében? Ez egyébként a képviseleti demokrácia értelme. Figyelmeztetett a közvetlen elnökválasztás veszélyeire is. Óvott attól, hogy a helyhatósági választások előtt újból széles körű politikai kampány induljon meg, s olyan indulatok feszüljenek egymásnak, amelyek akadályozzák a kormányzati munkát. Végezetül bejelentette, hogy a párt előző napi elnökségi ülésén egy ellenszavazattal úgy határoztak: a Magyar Demokrata Fórum a Parlament által történő elnökválasztás mellett foglal állást. (MTI) 1990. június 16., szombat 20:52
Vissza »