|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
A TIB megemlékezése június 16-ról - Göncz Árpád beszéde
|
1990 június 15.,péntek - Büszkék vagyunk rá, hogy nem véres
harcok között jött létre a köztársaság, hogy 89-nek nem voltak sem
áldozatai, sem vértanúi - mondta Göncz Árpád pénteken, a Történelmi
Igazságtétel Bizottsága megemlékezésén. Az ideiglenes köztársasági
elnök a budapesti Puskin moziban Nagy Imre és mártírtársai
kivégzésére emlékezve mondott beszédet.
Göncz Árpád hangsúlyozta: 1956 mindmáig meghatározza személyes sorsát is. A kor képe ma külön-külön emlékekből áll össze, melyeknek azonban közös sok vonása. Közös a pátosz, mint ahogy közös volt a felszabadulás élménye is, hiszen 56 nem kenyérlázadás volt, hanem az igazságszomj forradalma.
Miért van, hogy mintha megint feledés homályosítaná el a kor emlékét? - kérdezte az ideiglenes köztársasági elnök. Ezután a fiatalokra emlékezett, akik a forradalomban harcoltak, s akik később a felelősséget is viselték. Ők fogalmazták meg azokat a célokat is, amelyek valóra váltása a ma élők feladata lett. A jelen meghozta a jogállamiságot, a demokratikus többpártrendszert, a Varsói Szerződésből való kiválás lehetőségét. A gazdaság közeljövője megköveteli, hogy a munka is megalkossa a maga szervezeteit, s képes legyen a vállalkozóval szemben megvédeni az érdekét - húzta alá Göncz Árpád. A gazdasági szabadság két pilléren nyugszik: a vállalkozás és a munka egyensúlyán.
A politikus szólt a határainkon kívül élő magyarokról is. Az erdélyi, a szlovákiai magyarság most vívta meg a maga - egyelőre befejezett, befejezetlen - forradalmát. Sorsuk elszenvedőiből sorsuk kovácsává lettek. Ma háromszoros felelősség terheli őket: önmaguknak, a népnek, amellyel együtt élnek, s a az anyanemzetnek egyaránt felelősséggel tartoznak. Nélkülük nemcsak számban, hanem erkölcsileg is kevesebbek volnánk - mondotta az elnök. Segítenünk szabad, a dolgukba beleszólnunk nem - figyelmeztetett.
Göncz Árpád végezetül a jövő ígéretéről szólt. Merjük elhinni, hogy demokráciánk jogalapja egy vérbefojtott, de legyőzhetetlennek bizonyult szabadságharc. A jövő nekünk dolgozik, most kezdődik újra Európa története - mondta.
A megemlékezés résztvevői ezután Mészáros Márta filmtrilógiájának harmadik részét, a Napló apámnak, anyámnak című filmet tekintették meg.(MTI)
1990. június 15., péntek 20:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|