Rendszerváltás és az MTI

	Alkotmányvita az elnökválasztás módjáról
---------------------------------------- London, 1990. június 11. (BBC, Panoráma) - A magyar Országgyűlésben befejeződött az általános vita az alkotmányjogi módosításokról, melyek között a legnagyobb teret a köztársasági elnök megválasztásának a kérdése kapta. Ugyanakkor az Országgyűlés alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottsága megtárgyalta, és 14:1 arányban elutasította az MSZP-hez tartozó Gál Zoltán indítványát arról, hogy közvetlen úton válasszák meg a Magyar Köztársaság elnökét. Az országgyűlési bizottság elnökét: dr. Salamon Lászlót, az MDF képviselőjét kérdezte meg elsőként pártjának álláspontjáról budapesti tudósítónk, Farkas Csilla: - A mai helyzetben különösen az országnak arra van szüksége, hogy olyan óllamfője legyen, mely a parlamenttel harmonikus együttműködésben dolgozik, nem pedig hogy parlamenten kívüli, olyan pólus legyen, amely a kormány és a parlament hatalmával szemben - mintegy riválisként - érvényesül. Olyan aggályok a közvetlen választás hívei részéről is elhangzottak, hogy itt a pártok kötnek kompromisszumot. Én úgy érzem, hogy ez önmagában nem baj - ha ezek a pártok a néptől nyerték a megbizatásukat, és egy legitim magyar parlament az, mely szabad választás útján került kialakításra. Egyébként én - országos listán megválasztott képviselőként - nem tudom annyira pontosan felmérni a közhangulatot, hiszen mi kevésbé érintkezünk a választópolgárokkal. Azonban nem egy olyan képviselőtársam, aki egyéni képviselő, egyéni választókerületben történt a megválasztása, arról tájékoztat, hogy az emberek belefáradtak abba, hogy időnként különböző választási hadjáratok vannak, és az emberek - nyilván nem egy közjogi megfontolás alapján, de ösztönösen - idegenkednek attól, hogy most újból milliók menjenek az urnák elé. Ha van egy Országgyűlés, amely ezt a feladatot be tudja tölteni, akkor fölösleges milliókat kidobni és az embereket választási hadjáratba vinni, és annak részeseivé tenni, és ezzel egyúttal egy ilyen választás elé állítani. (folyt.) 1990. június 11., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Az elnökválasztásról - 1. folyt.
A közvetlen választási hívei ma a Magyar Szocialista Pártból kerülnek ki, illetve maga az MSZP szorgalmazza a közvetlen választást, valamint néhány pártonkívüli képviselőnél merültek fel. Én azt hiszem, hogy itt nemegy esetben egyéni ambíciók is meghúzódnak. Emellett azt sem tudom kizárni, hogy a népszavazás mellett most kiálló MSZP ezzel a lépéssel akarja saját presztízsét emelni, és egyszersmind a közvetett elnökválasztást támogató pártokat - legfőképp a Magyar Demokrata Fórumot is - támadni. Egy kétségtelenül hatásos és látványos jelszó: a népfelség és a demokratizmus jelszavának adott esetben hangulatkeltő módon történő kihasználásával. - Dr. Salamon László után a közvetlen köztársasági elnökválasztást támogató Király Zoltán független képviselő fejtette ki érveit munkatársunknak. - Az én alapvető érveim: hogy a köztársasági elnököt alapvetően a jogköre határozza meg. Tehát még tulajdonképpen nem is azt mondanám, hogy a mádja. A választás módjának a jogköre - és e tekintetben a jelenlegi rendkívül gyenge köztársasági elnök ha legalább egy politikai legitimitást, nem alkotmányjogi, hanem politikai legitimitást nem kap közvetlneül a választópolgároktól - akkor gyakorlatilag állandóan a pártalkuk középpontjában lesz. Amennyire hasznos lehet, hogy ha egy kompromisszum alapján születik meg a személye az elnöki posztra -, éppen ez jelenti gyakorlatilag a gyengeségét -, képtelen lesz a demokratikus hatalmi egyensúly teremtő közhatalmi tényezővé válni. Márpedig én úgy gondolom, hogy alapvető feladata az - a jövőre nézve is egy demokratikusan mőködő tórsadalomban -, hogy a hatalmi ágak elválasztása, szétválasztása és egyensúlyozó szerepe egyiknek a másik ellenében mindenkor meglegyen. Ez az egyik dolog. (folyt.) 1990. június 11., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Az elnökválasztásról - 2. folyt.
A másik dolog az, hogy ezek majdhogynem azt mondom, hogy teljesen elfogadhatatlan érvek: hogy maga a népszavazás sokba kerülne. Tavaly valóban sokba került, most azonban az önkormányzati választásokkal együtt le lehetne ezt a népszavazást is bonyolítani. Az eldöntendő: közvetlen vagy közvetett választás legyen-e -, ami óriási terhet egyáltalán nem jelentene. Nem jelentene a választópolgárok számára sem, hiszen elmennek a helyi választásokra, másrészt pedig anyagi értelemben sem jelentene sokkal több kiadást. Tehát semmiképpen sem 100 millió, néhány milliós kiadást jelentene, hiszen egyetlen kis szavazólapon kell igennel-nemmel bejelölje, hogy mire szavaz a polgár. - Azért is támadták, hogy talán személyes ambíció vezeti -, hiszen valaha volt köztársaságielnök-jelölt. - Én ezeket egyszerűen olcsó foggásnak és nem érveknek tartom. Hadd ne minősítsem egyszerűen ízléstelennek. Tudniillik akik erről szólnak, nagyon pontosan tudják - hiszen olvasták nem egyszer, hanem legalább háromszor tavaly november óta -, hogy nem kívánok indulni a köztársaságielnök-választáson. - Végül a legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ frakcióvezetője: dr. Tölgyessy Péter alkotmányjogász vázolja fel az ügyben előállt jogi helyzetet. - A jogi helyzet megítélésem szerint eléggé egyértelmű. Hogyha az Országgyűlés belátható időn belül meghozza az alkotmánymódosítást, akkor azután igen hamar meg kell tartani az alkotmány szerint az elnökválasztást. Ha ez után beadnak több mint 100 ezer aláírást, ezt hitelesítik, akkor ki kell tűzni a törvény szerint egy népszavzást, ugyanakkor ez a népszavazás - megítélésem szerint - már nem kérdőjelezheti meg a törvényesen elfogadott alkománymódosítást, illetőleg az elnökválasztást, hanem megváltoztatja az alkotmányt, és így a következő elnökválasztásnál lép hatályba. +++ 1990. június 11., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »