Rendszerváltás és az MTI

	Antall-beszéd - bővebb (1.rész)
Moszkva, 1990. június 7. csütörtök (MTI) - A magyar nép abszolut többségének kinyilvánított akarata egyértelmű volt: a korábbi rend további javítgatása helyett átfogó politikai és gazdasági rendszerváltozásra van szükség. Célunk a legfejlettebb Európa értékeinek és normáinak érvényesítése a társadalom életének minden területén, így külkapcsolatainkban is - jelentette ki a VSZ PTT moszkvai ülésén csütörtökön elmondott beszédében Antall József miniszterelnök. Az átfogó közép-kelet-európai változásokra nem kerülhetne sor a nemzetközi, s különösképpen az európai politikai helyzet teljes átalakulása nélkül. A közép- és kelet-európai változások, a német nép önrendelkezésen alapuló egyesülésének igénye minőségileg új helyzetet eredményez. Sem Európa, sem a németség mesterséges megosztottsága nem maradhat fenn. A Magyar Köztársaság arra törekszik, hogy az NDK-val kialakított szövetségesi, szerződéses viszony és együttműködés folyamatos legyen az egyesülő Németországgal is. Erre mindkét német államtól igéretet is kaptunk - hangsúlyozta a magyar kormányfő. A helsinki normák alapján kötött kétoldalú és regionális szerződések - illetve ezek rendszere - az egységes európai biztonsági struktúra szerves elemévé válhatnak. Döntő lesz, hogy a helsinki folyamat kellően támaszkodjék a már meglevő, jól működő európai szervezetekre is. Az életképtelen szervezeteknek meg kell szűnniök. Mi a reális, a helsinki folyamatba illeszkedő, a gyökeresen átalakuló, és a leépülő tömbstruktúrákat kigészítő, majd fokozatosan azok helyére lépő, új rendszer megteremtése mellett vagyunk. Elvi jelentőségű, hogy e rendszer mind a 35 EBEÉ-tagállam aktivitására építsen. Sem az Egyesült Államok, sem Kanada aktív részvétele nem nélkülözhető, ahogy a Szovjetunió felelős részvétele sem. Az USA katonai jelenléte stabilizáló tényező, meghatározó pozitív befolyással lesz a német egység helyreállítása után is. Az európai egység megteremtésében támaszkodni kívánatos a szilárd atlanti együttműködésre, amely két világháború során bizonyította be Európa és Észak-Amerika elválaszthatatlanságát. Ellenezzük, hogy az Európát ma kettéosztó vonal egyszerűen csak keletebbre kerüljön. (folyt.) 1990. június 7., csütörtök 20:48
Vissza »

	Antall-beszéd - bővebb (2.rész)
1956-ban, Nagy Imre forradalmi kormánya határozott döntést hozott Magyarország kilépéséről, ami akkor egyoldalú deklaráció volt. Egyetértés van köztünk, hogy a Varsói Szerződés, mint az európai szembenállás egyik maradványa, felülvizsgálatra szorul. Értelmét veszti a szerződés katonai szervezete, amely felfogásunk szerint mellőzhetővé válik, és kívánatos annak fokozatos, 1991 végéig történő felszámolása. Ez egyeztetett tárgyalások, erőfeszítések eredménye kell, hogy legyen. Nemcsak Kelet-Európa, hanem egész Európa szövetségese akarunk lenni. Tárgyalásokat kezdeményezünk a Varsói Szerződés jellegének, funkciójának és tevékenységének felülvizsgálatáról. Amíg ezek a tárgyalások eredményre vezetnek, számba kell venni azokat az elemket a VSZ gyakorrlatából, amelyek sértik a tagállamok szuverenitását, s azokat hatályon kívül kell helyezni. Vissza kívánjuk szerezni szuverén rendelkezésünket a Magyar Honvédség felett. Javaslataink megfogalmazásánál abból fogunk kiindulni, hogy se a Magyar Köztársaság, se a vele szövetséges államok - így a Szovjetunió - biztonsága ne csökkenjen. Javasoljuk, hogy ez az ülés döntsön nagyköveti különmegbízottakból álló, különleges kormánybizottság felállításáról, amely felülvizsgálja a Varsói Szerződést és ez év utolsó negyedévéig konkrét javaslatokat tesz a Politikai Tanácskozó Testületnek a Varsói Szerződés felülvizsgálatára, beleértve a katonai együttműködésnek és szerveinek fokozatos felszámolását. Készek vagyunk Budapesten helyt adni a Politikai Tanácskozó Testület rendkívüli ülésének. Az itt hozott döntések megvalósítását mielőbb, de legkésőbb 1991. január 1-ével meg kell kezdeni. A magyar külpolitika a tíz helsinki elv maradéktalan érvényesítésére irányul. Minden olyan norma betartásához ragaszkodunk, amelyet az itt képviselt államok is önként vállaltak. Ezek a kötelezettségek feltétlenül ki kell, hogy terjedjenek a nemzeti kisebbségek kezelésére is. (folyt.) 1990. június 7., csütörtök 20:52
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Antall-beszéd - bővebb (3.rész)
Sürgetjük, hogy mielőbb épüljenek ki a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogai gyakorlásához szükséges intézményes keretek. Mindehhez kétoldalú alapon, regionális és összeurópai szinten is megfelelő biztosítékokat, valamint mielőbb intézményes kereteket kellene létrehozni. Szerződéses kapcsolataink egész rendszerét modernizálni kell, arccal a legfejlettebb európai normák felé. A fejlett Európához való mielőbbi csatlakozásunk feltételezi, hogy rendezzük a viszony ma még megoldatlan kérdéseit. A rendezés mikéntje nagyban meghatározza országainknak a kontinens fejlettebb államaihoz való felzárkózásának ütemét, realitását. Üdvözöljük a szovjet-amerikai tárgyalások eredményeit - szögezte le beszédében Antall József. +++ 1990. június 7., csütörtök 20:54
Vissza »