Rendszerváltás és az MTI

	Magyarország - szovjet csapatkivonás (1. rész)
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti: Moszkva, 1990. május 30. szerda (MTI-tud.) - A Magyarországról távozó szovjet Déli Hadseregcsoport (DHCS) által hátrahagyott, s eddig szovjet tulajdonban lévő ingatlanok értékesítésének problémáiról közölt budapesti keltezésű cikket legújabb számában a Moszkovszkije Novosztyi című hetilap. Az ingatlanok ügyében komoly érdekellentét van a Szovjetunió és Magyarország között - írja Szvjatoszlav Bulah, felsorolva, milyen ingatlanokról, létesítményekről is van konkrétan szó. Megemlíti, hogy a mostani tárgyalások alapjául szolgáló egykori szerződések lehetőséget adnak eltérő értelmezésre is. (Bulah a helyzet jellemzésére megjegyzi, hogy a korábbi szovjet vezetés a Magyarországon ,,ideiglenesen,, állomásozó csapatok tartózkodási idejét örökkévalónak, de legalábbis meglehetősen hosszú időtartamúnak tekintette.) A szovjet vezetés a szerző szerint a közelmúltban is követett el komoly hibákat e kérdésben. Így értékeli Bulah azt, hogy előbb aláírták a csapatkivonásról szóló kötelezettségvállalást és a kivonás pontos menetrendjét, s csak utána vetődött föl a szovjet tulajdon sorsának rendezése. A magyar álláspontot röviden úgy jellemzi az írás, hogy az a DHCS ingatlanainak jogállását nem a kormányközi szerződésekben foglaltaknak, hanem a magyar jogszabályoknak megfelelően akarja értelmezni. Ez az álláspont - írja Bulah - végül is azt jelenti, hogy a magyarok szubjektív ítéletére van bízva, mit tartanak használható ingatlannak, s így nem a tényleges érték a meghatározó. A cikk szerint vannak olyan esetek, amikor a magyar fél nem hajlandó elismerni egyes ingatlanok használhatóságát, hogy így ingyen jusson hozzájuk, miközben magyar vállalatok a Szovjetuniónál érdeklődnek a szóban forgó ingatlanok megvétele ügyében. Egyfelől elismeri a szerző, hogy az ingatlanok egy része nem felel meg az európai normáknak, másfelől viszont hangsúlyozza, hogy ettől még van értékük az ingatlanoknak. Ha ezek ingyen vagy nagyon olcsón jutnak magyar tulajdonba, akkor ennek eredményeként kizárólag a szovjet költségvetésből fogják finanszírozni annak az infrastruktúrának, házaknak, iskoláknak, felszereléseknek a felépítését, amelyekre a Magyarországról a Szovjetunióba visszatérőknek van szükségük. (folyt.) 1990. május 30., szerda 10:04
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Magyarország - szovjet csapatkivonás (2. rész)
A szovjet gazdasági veszteségek hatalmasak lehetnek ennek következtében, tekintettel a csehszlovákiai csapatkivonással járó költségekre is. A cikkből kiderül, hogy a tisztázásra váró jogi, pénzügyi kérdéseknek szovjet részről nincs gazdájuk. A szovjet védelmi minisztériumban nem csak hiányoznak az ehhez értő szakemberek, de a minisztérium nem is érdekelt a DHCS vagyonának sorsában. A magyarázat egyszerű: az ingatlanok értékesítéséből befolyó valuta nem gyarapítja közvetlenül a honvédelem bevételeit, hanem bekerül a költségvetés nagy kalapjába. Ezért tartja szükségesnek Bulah, hogy a szovjet részről szükséges lépések megtétele érdekében a kérdést tűzze mielőbb napirendre a Legfelsőbb Tanács, s találjanak végre gazdát a Magyarországon maradó ingatlanok sorsának tisztázásához. Méghozzá ne hónapok, hanem hetek, de inkább napok alatt. A cikk írója kifejti, hogy olyan külkereskedelmi cégre gondol, amely azoknak az ingatlanoknak az értékesítésével foglalkozna, amelyekkel a magyar fél nem kíván a DHCS távozása után foglalkozni. +++ 1990. május 30., szerda 10:06
Vissza »