 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Magyar politikai mozgalmak választási koaliciója Szlovákiában
|
-------------------------------------------------------------
München, 1990. május 10. (SZER, Világhíradó) - A szlovákiai
magyar kisebbség is készülődik a június 8-ikai parlamenti
választásokra. Munkatársunk, Juhász László Komáromban interjút
készített dr. Sebők Zoltánnal, az Együttélés mozgalom ügvivőjével:
- A szlovákiai nemzeti kisebbségek érdekképviseletét vállaló
Együttélés nevű politikai mozgalom az elmúlt hét végén tartotta
Komáromban első, járási kongresszusát. Az alapsejtek háromtagú
delegációiból megválasztották a járási ügyvivői testületet, majd
pedig találkoztak a mozgalom országos ügyvivő testületének
tagjaival. A kongresszuson a Magyar Demokrata Fórum képviseletében
Für Lajos vett részt. A küldöttek megvitatták a választási
hadjáratra való felkészülés feladatait, annak stratégiáját és
taktikáját.
Közvetlenül a kongresszus befejezése után kerestem fel komáromi
otthonában dr. Sebők Zoltán képviselőt, az Együttélés mozgalom
ügyvivőjét, hogy megkérdezzem tőle: milyen esélyekkel indul a
nemzeti kisebbségek pártja a június 8-iki választáson?
- Célunk elsősorban az, hogy elérjük a 3 százalékos küszöböt a
szlovák nemzeti tanácsba, illetve az 5 százalékos küszöböt a
szövetségi gyűlésbe.
- A szavazóknak hány százaléka kisebbségi?
- Csak becslésekből tudunk kiindulni. Körülbelül a hivatalos
népszámlálás adatai alapján 400 ezer szavazó, magyar szavazó él
Csehszlovákiában, de számolnunk kell még azzal a - Püspöki Nagy
Péter szavaival élve - látens 200 ezerrel is, akik még nem döntötték
el, hogy milyen nemzetiségűek. Továbbá számolnunk kell azokkal a
kisebbségekkel is, akik mozgalmunkat támogatják, név szerint a
lengyel, a ruszin és a német kisebbséggel is. (folyt.)
1990. május 10., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar politikai... - 1. folyt.
|
- Úgy érezzük, hogy ez az adott körülmények között nem irreális.
- Hogy egyesíti az Együttélés a különböző politikai
beállítottságú kisebbségeket - gondolok itt elsősorban a magyarokra,
mert itt vannak a legnagyobb számban?
- Három politikai kezdeményezés indult el november 17-ike után a
kisebbségi magyarok körében Csehszlovákiában. Elsőként a Független
Magyar Kezdeményezés, majd utána a Duray Miklós által vezetett
Együttélés politikai mozgalom és harmadikként, de nem kis táborral,
a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom.
A választásokra való felkészülés jegyében koalíciós tárgyalások
folytak mindhárom szervezet között, és a három közül kettő az
Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom koalícióra
lépett.
- Mi az oka annak, hogy a kereszténydemokraták nem a szlovák
kereszténydemokratákkal indulnak együtt, hanem veletek léptek
koalícióra?
- A magyar ajkú kereszténydemokraták a kezdet kezdetén a szlovák
kereszténydemokrata mozgalomba tömörültek, de rádöbbentek arra, hogy
ez a mozgalom nem vállalja fel a magyar keresztény nemzetiségi
kisebbségi jogait és ezért úgy döntöttek, hogy egy külön mozgalmat
hoznak létre. Így alakult meg, így jött létre a Magyar
Kereszténydemokrata Mozgalom, akinek vezetője Janics Kálmán orvos, A
hontalanság évei kitünő könyv írója.
- És mi az egyház álláspontja ebben a kérdésben? (folyt.)
1990. május 10., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar politikai... - 2. folyt.
|
- Nagy megdöbbenéssel vettünk tudomást arról, hogy Sokol püspök
úr bekérette Nagyszombat egyházmegye papjait - köztük a magyar ajkú
papokat is - akiknek feladatul adta ki, hogy a választási
hadjáratban a szlovák kereszténydemokrata mozgalmat támogassák.
Ez nem váltott ki osztatlan sikert a magyar ajkú papok körében,
akik úgy érzik, hogy a választási hadjáratba, mint papoknak nem
szabad beleavatkozniuk és a hívőkre kell bízni azt, hogy ők milyen
mozgalmat, vagy politikai pártot támogassanak.
Vannak olyan katolikus képviselői is a kereszténydemokrata
mozgalomnak, akik habár magyar ajkúak, de megosszák a csehszlovákiai
magyarságot. Ezek az emberek nem ismerik fel azt, amit Janics Kálmán
mondott a választási hadjárat elején, hogy sikert csak akkor tudunk
elérni, hogyha közösen lépünk fel a választásokon.
- Ezt az egységet Duraynak és Janicsnak sikerült megvalósítani?
- Ez az egység egy kézfogással pecsételődött meg azon a napon,
amikor az Együttélés politikai mozgalom és a Magyar
Kereszténydemokrata Mozgalom a közös választási listákat készítették
elő. +++
1990. május 10., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|