 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
A pártok szakértőinek megbeszélése a Parlamentben (3. rész)
|
Élénk vitát váltott ki, hogy a különböző állandó és ideiglenes
bizottságokban a pártok milyen arányban osztozzanak az elnöki és a
kisebb funkciókon. Abban a többség egyetértett, hogy az MDF 4, az
SZDSZ 2, a többi párt pedig egy-egy bizottság élére állítson
elnököt, s hogy a kisebb tisztségekből 13 jut az MDF-re, 8 az
SZDSZ-re, 4 a Független Kisgazdapártra, 3 az MSZP-re, s egy-egy a
Kereszténydemokrata Néppártra és a Fidesz-re. Abban azonban már
végképp nem sikerült egyezségre jutni, hogy melyik bizottságban mely
pártok képviselői foglalhatják a vezető posztokat. A döntést végül
is nem hoztak ebben a kérdésben, helyt adtak annak a felvetésnek,
hogy csak a kormányalakítást követően lehet véglegesen megegyezni,
így korai még az osztozkodás. Abban maradtak, hogy a bizottságokat
az első időszakban a korelnök vezeti, s a tisztségviselőket csak
később választják meg.
A következő napirendi pont előtt a Fidesz képviselőjének volt
egy közbevető javaslata, miszerint az új parlament első törvénye
mondja ki, hogy 1956-ban forradalom és szabadságharc volt. Ezzel
valamennyi párt képviselője egyetértett.
Ezt követően került sor az ugyancsak nagy vitát kavaró témára,
az országgyűlési képviselők tiszteletdíjának megállapítására. Erre
vonatkozóan több javaslatot is tartalmazott az írásos előterjesztés.
Így például azt, hogy a tiszteletdíj a miniszteri illetmény 50
százalékának megfelelő összeg legyen. Egy másik változat szerint a
képviselők havonta bruttó 39.600 forintot kapnának. Több megjegyzés
is elhangzott azzal kapcsolatban, hogy a képviselőknek illene
önmérsékletet tanúsítaniuk, ezzel szemben volt, aki azt vetette fel:
a túlságosan alacsonyan megállapított összeggel aláértékelnék a
képviselői munkát. Ennek eldöntését végül a csütörtökön összeülő
frakcióelnökökre hagyták. (MTI)
1990. április 24., kedd 20:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|