|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Tőkés László sajtókonferenciája (1. rész)
|
1990. április 4., szerda - A romániai magyarság a teljes
bizonytalanság pszichózisában él. Az állandó veszélyérzet, szorongás
azonban egész Románia állapotára jellemző, hiszen senki sem tudja
pontosan, hol húzódnak a különféle politikai frontok, milyen
tendenciák érvényesülnek, ki kivel és ki ellen fog össze. A
politikai álarcosbálban mindenki a demokráciát, a keresztyéni
elveket írja zászlajára, de a kaotikus viszonyok közepette nem
tudható, mi van valójában a maszkok mögött - mondotta a romániai
állapotokat elemezve Tőkés László református püspök. A román-magyar
megbékélés eszméjének utazó nagykövete Nagyváradról Pozsonyba tartva
szerdán sajtóértekezletet tartott Budapesten a Ramada Szállóban. A
tájékoztatón Tőkés László mellett foglalt helyet dr. Kincses Előd, a
nemzetmentő front Maros megyei bizottságának napokban elüldözött
magyar alelnöke.
A bizonytalan közállapotok miatt - folytatta Tőkés László - az emberek életérzését a szorongás, a félelem határozza meg, s ezt a veszélypszichózist súlyosbítják a nemzetiségi ellentétek. A helyzet súlyosságát jellemzi: ma már egész magyarlakta falvak várják szorongva, hogy mikor támad rájuk a szomszédos falvak felbujtott lakossága. A magyarság lelkiállapotát tovább rontja, hogy senkitől sem várhat segítséget a bajban.
E gondolathoz kapcsolódva a nemzetközi sajtó képviselői előtt Kincses Előd erőteljes szavakkal mutatott rá, hogy a romániai hivatalos szerveket, a kormányt és a rendfenntartó alakulatokat súlyos felelősség terheli a helyzet kiéleződése miatt. Különösen azért, hogy az ismétlődő figyelmeztetések, segélykérések ellenére sem tettek gyakorlatilag semmit a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom megakadályozása érdekében. Intő jel az is, hogy a román parlamentben a marosvásárhelyi események puszta említését követő indulathullám miatt le kellett venni a napirendről a téma tárgyalását.
Tőkés László közölte azt is az újságírókkal, hogy a feszült belpolitikai helyzet miatt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kongresszusát is két héttel el kellett halasztani. Így a romániai magyarság életében kiemelkedő jelentőségűnek ígérkező tanácskozást április 20-án tartják meg Nagyváradon.
A püspök röviden szólt egyesült államokbeli útjáról is. Keserűséggel állapította meg, hogy jószolgálati küldetésének célját Romániában kiforgatták, félreinterpretálták. (folyt.köv.)
1990. április 4., szerda 18:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tőkés László sajtókonferenciája (2. rész)
|
Még Iliescu elnöktől is szemrehányásokat kapott amiatt, hogy állítólag nem képviselte kellőképpen Románia érdekeit, hanem csak a Romániában élő magyarság ügyét pártolta. (A püspök malíciózus megjegyzése: annyira biztosan képviselte Románia érdekeit az Egyesült Államokban, mint amennyire Románia képviseli a földjén élő magyarság ügyét.) A több irányból érkező megtámadtatások azonban még e vádban sem voltak konzekvensek, hiszen a hivatalos propaganda azt kérte számon Tőkés Lászlótól, hogy egyáltalán milyen címen képviseli Romániát a tengerentúlon. Az amerikai úttal kapcsolatos vádaskodások egyik legfőbb kifogás, hogy Tőkés László összekapcsolta a Romániának nyújtandó amerikai legnagyobb kedvezmény megadását a nemzetiségi kérdés rendezésével. A püspök ezzel szemben úgy vélekedik, hogy a román kormánynak ezzel valójában kedvező feltételeket szabtak, hiszen román részről már számtalan ígéret hangzott el a nemzetiségek egyenjogúságáról. A vádak másik eleme, hogy az Amerikában tárgyaló Tőkés László egyoldalú, félrevezető nyilatkozatokat adott a marosvásárhelyi eseményekről. Ezt az alattomos vádat a püspök visszautasította a magyar és a nemzetközi sajtó képviselői előtt, hangoztatván, hogy naprakész információk alapján igazolható tényeket tárt az amerikai közvélemény elé. Álláspontja azóta sem változott: nem kétoldalú összecsapások játszódtak le Erdélyben, hanem a román régi reakciós erők egyoldalúan provokálták a magyarokat. A magyarság agresszió áldozata lett, s ha ellenállást tanúsított, akkor azt puszta önvédelemből tette.
A helyzet kiéleződésének egyik, viszonylag kevéssé ismert eleme a román tömegtájékoztatás áldatlan tevékenysége. A román hírmédiumok, bár a cégért átfestették, a régi időkből megmaradt gárdájukkal gyakorlatilag a Ceausescu idején megszokott módszerekkel operálnak. A tapasztalatok szerint tervszerű dezinformációs kampány folyik a romániai nemzetiségek, mindenekelőtt a magyarság ellen. Az uszító kampánnyal elérték, hogy ma már olyan románok körében is lábra kapott az idegengyűlölet, akik korábban nem voltak megfertőzve a magyarellenességgel. A legkirívóbb példák közül válogatva Tőkés László kiemelte a Nemzeti Demokrata Párt lapjának névtelen glosszáját, amelyben egyenesen azzal vádolták meg, hogy egy ,,külföldi titkos hatalom tábornoki rangú ügynökeként,, tevékenykedik. Kincses Előd ehhez hozzátette: volt olyan román sajtóorgánum, amely úgy vélekedett, Sütő Andrást a magyarok verték össze, hogy ezzel is a románokat próbálják meg lejáratni. (folyt.köv.)
1990. április 4., szerda 18:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tőkés László sajtókonferenciája (3. rész)
|
Tőkés László egy kérdésre válaszolva nagy jelentőségű eseménynek nevezte a közelmúltban Budapesten megtartott magyar-román értelmiségi párbeszédet. Emlékeztetett arra, hogy Romániában - minden probléma ellenére - van egy olyan értelmiségi réteg, amely fájlalja az erőszakos eseményeket, s tisztán látja, hogy a politikai vetélkedésben egyesek ütőkártyaként használják fel a védtelen nemzetiségeket. Az eluralkodó nacionalista hullám azonban sokkolja őket, s nem, vagy csak félve mernek a politika színpadára lépni. A magyar-román párbeszéd ezért példaértékű, s azzal a reménnyel tölti el a gondolkodó embereket, hogy erőre kaphatnak a józan, tisztánlátó erők, s ,,eljön a gyűlölet apálya,,.
A romániai magyarság ügyének és a magyarországi belpolitikai csatározásoknak egy szerencsétlen összefüggése is terítékre került a sajtókonferencián. Tőkés László Chrudinák Alajos közvetítésével táviratot juttatott el magyarországi szerkesztőségekhez, kifogásolván, hogy őt ábrázoló fotókat használtak fel választási kampány céljából Magyarországon. Ezzel kapcsolatban leszögezte: a választáson induló minden képviselőjelöltnek sikert kíván. Ugyanakkor visszautasította, hogy nevét, képét egyik vagy másik párt jelöltjének az érdekében használják fel. Tőkés László a maga részéről hangoztatta, hogy egyik párt oldalán sem kíván állást foglalni. Ami az ügy romániai vonatkozásait illeti, a püspök határozottan felhívta az érdekeltek figyelmét arra, hogy minden kifejezetten pártpolitikai jellegű akció káros hatással van a romániai magyarság helyzetére. Ezért minden pártot arra kért, hogy a romániai magyarság ügyében tanúsítson kellő önmérsékletet, elkerülendő a nacionalizmus, a külföldi beavatkozás vádját. A magyar politikai viszályok résztvevői éretlenségről tennének tanúbizonyságot, ha a pártviták oltárán feláldoznák a magyarság össznemzeti ügyét. Tőkés László hangoztatta, hogy a maga részéről e nyilatkozatával lezártnak tekinti a személyét érintő ügyet.
x x x
Az alábbiakban a szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk azt a nyilatkozatot, amelyet Tőkés László egyesült államokbeli körútja során tett közzé Marosvásárhely tanulságait elemezve. Az írás címe: Ceausescu meghalt, de szelleme tovább él - Marosvásárhely tanulságai.
(folyt.köv.)
1990. április 4., szerda 18:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tőkés László sajtókonferenciája (4. rész)
|
Folyó év március 21-én az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának szóvivője nyilatkozott az erdélyi, illetve marosvásárhelyi atrocitások ügyében. Az USA álláspontja, pozitiv tartalma ellenére, alapvető tájékozatlanságról tanúskodik. Kétoldalú, kölcsönös erőszakos cselekményekről beszél, és mint ilyeneket ítéli el azokat, továbbá támogatásáról biztosítja Iliescu elnököt és a román kormányt a megbékélés és a közrend helyreállítása érdekében tett erőfeszítéseiért.
Sajnálatos módon, ez esetben a romániai rendszernek újból sikerül félrevezetnie az USA jóhiszemű illetékeseit, azt a benyomást keltve, mintha a románok és a magyarok egyaránt felelősek volnának a Marosvásárhelyen történtekért. A valóság azonban az, hogy a jogaikért békésen és demokratikus eszközökkel harcoló magyarokat felbujtatott román csőcselék támadta meg Marosvásárhelyen (Tirgu Mures) és Szatmáron (Satu Mare), vandál pusztítást végezve nemcsak a magyarság egyes intézményeinél (RMDSZ székháza, Református Egyházi Hivatal), hanem a magyar polgárok otthonaiban is. A terrortámadások során - hivatalos közlés szerint három (valójában ennél több) ember meghalt, több mint háromszázan megsebesültek.
A Ceausescu-korszakra emlékeztet a román kormány, a Nemzeti Parasztpárt, a Vatra Romaneasca egyesület és a tömegtájékoztatás félretájékoztató gyakorlata, mely azt akarja elhitetni, hogy a magyar kisebbség, másfelől pedig Magyarország kormánya és Romániába látogató polgárai felelősek a kirobbant erőszakos cselekményekért. A decemberi felkelés idején ugyanígy érvelt Ceausescu is, aki egyébként mindvégig a nemzeti megosztásra alapozta kifinomult hintapolitikáját és a magyar kisebbséget az ország ,,zsidóiként,, játszotta ki a románsággal szemben. Pogromszerű események mentek végbe Marosvásárhelyen, melyeknek elkövetői kizárólag a vasgárdista és ceausiszta szellemben feluszított románok, áldozatai pedig egyértelműen a kiszolgáltatott és megfélemlített magyarok, akik legfeljebb önvédelemből folyamodtak erőszakhoz.
A kormány, a hadsereg és a rendőrség viszont nemhogy a rendet és a megbékélést szolgálta volna, de tétovaságával, távolmaradásával és az események hamis beállítása által elősegítette a helyzet elmérgesedését, s csupán a drámai összecsapások után, megkésve intézkedett. Az ügy kivizsgálása szintén kétes értékűnek igérkezik, miután a kormány már eleve a magyarokban jelölte meg a felelősöket, s tartózkodik a jobboldali román erők elitélésétől, szabad utat engedve az egész országban (sajtóban, televizióban, tüntetéseken) kibontakozó, egyoldalú magyarellenes kampánynak. (folyt.köv.)
1990. április 4., szerda 18:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tőkés László sajtókonferenciája (5. rész)
|
Ezzel szemben a magyar kisebbség nem kap teret a televizióban és a sajtóban álláspontja és a tények kimondására, több magyar és külföldi riporter testi bántalmazásban részesült.
Az ellentétek és atrocitások szításának központi magva Erdély hovatartozásának kérdése. A magyar kisebbség individuális és kollektív jogainak követelése, másfelől Magyarország bármely, a romániai magyarságot támogató megnyilvánulása a román sovinizmus szemében egyaránt Erdély elszakítását célzó, szeparatista törekvésnek minősül. A Vatra Romaneasca és a szövetségesei a román nép egyfajta Erdély-komplexusára építik magyarellenes, elnyomó, antidemokratikus jellegű manipulációikat. Teszik ezt annak ellenére, hogy a magyar kormány többszörösen deklarálta a határok tiszteletben tartását, másfelől a magyar kisebbségtől távol áll Erdély Romániától való elszakításának a szándéka. Az ,,erdélyi kártya,, demagóg, diszkriminatív jellegű, politikai ,,adu,, a román nacionalista szélsőjobboldal kezében. Ennyi és nem több.
x x x
A marosvásárhelyi események politikai provokációt jelentenek a magyar kisebbség (a), a magyar-román kapcsolatok (b), a jelenlegi román kormányzat (c), és általában a demokrácia (d) ellen.
(a) Provokáció ez abban az értelemben, hogy szélsőséges román erők erőszakos ellenállásra akarják rákésztetni a magyar etnikumot, melyre ezután könnyűszerel rá lehetne sütni a románellenesség bélyegét, s ezen a címen megfosztani jogaitól. - A magyarság azonban tartózkodik az erőszaktól, az őt megillető jogait békés, demokratikus úton kívánja kivívni. Bizonyság erre a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) programja és egész tevékenysége.
Másodsorban azt is szeretnék elérni a Vasgárda szellemében szervezkedő Vatra képviselői, hogy a megfélemlített magyarság tovább folytassa exodusát külföldre, s így végre megvalósulhasson a nacionalista panromán álom, az, hogy Erdély csak a románoké legyen. - Az Erdély földjén őshonos magyarság azonban nem kíván megválni szülőföldjétől, s a megbékélésben látja a románokkal közös jövője biztosítékát.
(b) A Nemzeti Parasztpárt legutóbbi állásfoglalásában sürgette a magyarországi turisták kizárását az országból. Megelőzőleg könyvbehozatali tilalom sújtotta a magyarországi könyveket. Következésképpen - Ceausescu szellemében - a román sovinizmus el akarja szigetelni a romániai magyarokat anyanemzetüktől, s nem tartja kívánatosnak a kölcsönös román-magyar államközi kapcsolatok fejlesztését. Ceausescu ,,be-nem-avatkozási,, ideológiája xenofób jelenség, s a román kizárólagossági törekvések irányába mutat. (folyt.)
1990. április 4., szerda 18:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tőkés László sajtókonferenciája (6. rész)
|
Ez ellene mond a nemzetközi kapcsolatok alapelveinek, az egységes Európa szellemének és annak az alapvető jognak, hogy egy kisebbség ápolhassa természetes kapcsolatait saját nemzetével.
(c) A szélsőjobboldal nem kevésbé provokálja a jelenlegi kormányzatot, mely közvetlenül a forradalom után, egyértelműen elkötelezte magát a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása mellett.
Az országban mesterségesen felszított magyarellenesség lehetetlen helyzetbe hozza a kormányt. Amennyiben tartja magát eredeti ígéreteihez és elveihez, magára vonja a szélsőjobboldali erők haragját, melyek éppen arra várnak, hogy megbuktathassák az amúgy is ingatag vezetést. Ha viszont a kormány tétlenül szemléli a nemzetgyűlölet eluralkodását, hitelét veszíti nemcsak a kisebbségek, hanem a nemzetközi demokrácia szemében is, sőt polgárháborús veszélynek enged teret. Az ellenzéki demagógia ilyenformán, különösképpen a közelgő választásokra való tekintettel, politikai fegyverként használja a sovinizmust a kormányzó erők megbuktatására, illetve a félrevezetett és manipulált tömegek szavazatainak a megszerzésére. - Minden bizonnyal ezzel is magyarázható a román korrmánynak a nemzeti kérdésben, közelebbről a nacionalista túlkapások ügyében tanúsított kétes, felemás magatartása.
(d)A legegyetemesebben aggasztó a marosvásárhelyi események antidemokratikus vetülete. Egészen nyilvánvaló ugyanis, hogy az ott elkövetett, pogrom határát súroló bűntények kihívást jelentenek a demokrácia ellen.
A Vatra Romaneasca hárommilliós tagságával ellene van az öt-hat milliónyi, tizennégy romániai nemzeti kisebbség egyenjogúsításának, fennrn hirdetve, hogy ,,Románia csak a románoké,,, s az övéken kívűl más nyelvnek nincs teljes létjogosultsága. Szemléletében a kisebbségi emberek másodrangú állampolgárok, az ,,ősi román földön,, csupán jövevények és megtűrtek. Felfogásában tovább kísért a ceausizmus asszimiláló, homogenizáló és diszkriminatív politikája, s ezt kész akár ,,idegen,, vérrel is megpecsételni.
A kialakult helyzet, a nemzetiségi feszültségek nagy veszélyt jelentenek a demokratikus választásokra néze. Rettegésben, vasdorongok és fejszék árnyékában képtelenség szabadon választani. Egy totalitárius, pánromán nacionalizmus szervezett formában, terrorisztikus eszközökkel, hallgatólagos központi támogatással igyekszik sikerre vinni a gyűlölködés és nemzeti megkülönböztetés politikáját. ,,Korteshadjáratának,, útját sebesültek százai és halottak jelzik.
x x x (folyt.köv.)
1990. április 4., szerda 18:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tőkés László sajtókonferenciája (7. rész)
|
A román tömegeket manipuláló, szélsőséges vasgárdista és soviniszta körök szégyent hoznak a románn nemzetre, bemocskolják a forradalom és a szabadság eszméit. Nemcsak a nemzeti kisebbségeknek, de egész hazájuknak és a román népnek is ártalmára vannak. Polgárháborús veszélyt idéznek elő, és Európa békéjét és biztonságát is veszélyeztetik. Hátráltatják ugyanakkor a kelet-középeurópai demokratikus kibontakozást, megsértik az egyetemes emberi és nemzetiségi jogokat.
Románia abba a helyzetbe sodródott, hogy a nacionalizmus oltárán feláldozva a demokráciát, könnyen elszalaszthatja a fejlett Európához való felzárkózás páratlan történelmi lehetőségét.
Washington, 1990. március 23.
Tőkés László
(MTI)
1990. április 4., szerda 18:28
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|