|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Marosvásárhely - nyugatnémet sajtóvisszhang (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. március 22. csütörtök (MTI-tud) - Az NSZK
sajtóje zömmel első oldalas jelentésekben írja le román
nacionalisták Marosvásárhelyen rendezett kilengéseit. A Süddeutsche
Zeitung című napilap ,,Helyi polgárháború,, című, belgrádi keltezésű
tudósításában megállapítja: egyértelmű, hogy a viszály csóváját a
román fél gyújtotta meg, százával, teherautókon küldték a városba a
Romániai Magyar Demokrata Szövetség székházának feldúlására az
ultranacionalista Vatra Romaneasca embereit. A következmény:
egyfajta helyi polgárháború.
Az újság kiváltképp tragikusnak tartja Sütő András személyében egy olyan írónak a súlyos bántalmazását, aki mindig is a megbékélésért állt ki. Ő volt az, aki már a Ceausescu-önkényuralom bukásának másnapján Marosvásárhely piacterén román értelmiségiekkel együtt az új demokrácia szellemében szállt síkra a román-magyar barátságért. A liberális müncheni újság kidomborítja: nemcsak a Budapesthez fűződő kapcsolatok szempontjából lesz döntő fontosságú Románia forradalom utáni vezetése számára, hogy beváltja-e ígéretét a magyarok egyenjogúságának szavatolására vonatkozóan. Követendő kisebbségi politikája lesz majd annak is a fokmérője, hogy külföldön mindenütt miképpen értékelik is az ,,új demokratikus rendet,, Romániában.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung emlékeztet: annak idején Kádár János magyar pártvezető csak ritkán tette szóvá a román pártvezetéssel folytatott megbeszélései során a magyarokkal való bánásmódot. A magyarországi demokratikus áttörés ezen gyorsan változtatott. A magyarok most már egyre hangosabban panaszolták fel sérelmeiket, s Budapestről mind erőteljesebb támogatásban részesültek. Miután Ceausescut elsöpörték, az ellentétek lángja óhatatlanul magasba csapott: az, hogy Marosvásárhelyen a kölcsönös harag viharában ütőszerszámoktól hatan vesztették életüket, valószínűleg csak a kezdet. A Lengyelország és a Balkán között elterülő területen nagy a felhalmozódott nemzeti kisebbségi gyújtóanyag és kevés a megértés a kisebbségi jogok iránt. Még senki nem tudta megmondani, hogy e rossz arány láttán miként alakítható ki majd az üdvös együttműködés az oly sokat emlegetett közös európai házban. Ehelyett a tervezők inkább a hamis ágyak alatt keresgélik a tolvajokat - rendszerint német ágyak alatt... - így a tekintélyes frankfurti lap. (folyt.)
1990. március 22., csütörtök 15:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|