|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Szovjet sajtó - Marosvásárhely
|
Dorogi Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. március 21. szerda (MTI-Tud.) - A szovjet
tévé 120 perc című reggeli zenés műsora szerdán reggel nyugati
rádióállomások híradásai alapján számolt be a marosvásárhelyi
összetűzésekről, az azt követő magyar válaszlépésekről, a budapesti
tüntetésről. A BBC jelentését ismertetve a szovjet tévé kitért Sütő
András sebesülésére is.
A szovjet tömegtájékoztatás nem szentel különösebb figyelmet a marosvásárhelyi eseményeknek. A tévé mellett egyedül az Izvesztyija című napilap számolt be eddig rendszeresen - kedden bukaresti, szerdán budapesti tudósítói tollából - a véres összetűzésekről. A kedd esti tévéhíradó, valamint szerdán a Szelszkaja Zsizny című napilap a TASZSZ jelentését ismertette az eseményekről.
Az Izvesztyija tárgyszerű szerdai tudósításában külön is megemlítette, hogy a magyarellenes szélsőséges akciót valamennyi magyarországi politikai párt elítélte. A jelentés, amely a szovjet sajtóban először közli a romániai város magyar nevét is, kitér a budapesti magyar-román értelmiségi találkozóra, s arra, hogy ennek résztvevői közös erőfeszítést sürgettek ,,az erdélyi Karabah,, elkerülése érdekében.
A szovjet lap tudósítója megállapítja: a Ceausescu-diktatúra bukása után úgy tűnt, hogy a két ország kapcsolatai normalizálódnak, s ezt a reményt erősítette meg a magyar külügyminiszter december 30-i bukaresti látogatása is. Az utóbbi hetekben, miután a magyar nemzetiségi kisebbség részéről egyre hangosabban követelték az autonómia helyreállítását, megváltozott a helyzet.
A tudósítás végezetül Horn Gyula külügyminisztert idézi, aki az értelmiségi találkozón a két ország kapcsolatairól szólva kijelentette: a decemberi forradalomhoz fűzött remények nem igazolódtak be, a haladás túl lassú. +++
1990. március 21., szerda 17:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|