 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Az újvidéki Magyar Szó marosvásárhelyi tudósítása
|
Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 1990. március 21. szerda (MTI-tud.) - Az újvidéki
Magyar Szó szerdai számának első oldalán ,Vasvillás demokrácia,
címmmel tudósított a marosvásárhelyi magyarellenes kilengésekről.
Kiemelte, hogy a Vatra Romaneasca nevű fasisztoid szervezet
felbújtására a tömeg szétverte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség
székházát, és súlyosan megsebesítette Sütő András írót.
,,Mondjuk meg nyíltan: a Vatra Romaneasca eddig kimondottan
véres magyarellenességével tűnt ki - írta a jugoszláviai magyar lap
- a véres szó, sajnos, ország-világ előtt szó szerint értendő.
Programnyilatkozatából már megalakulásakor kitetszett, hogy a
testvériség, a barátság, a hazaszeretet szavai mögé bújva egy
mélységesen nacionalista, soviniszta szemlélet nyilvánul meg, amely
csak az alkalmat keresi a konkrét aktivitásra és ez az alkalom
március 15-ével érkezett el. Ezúttal ugyanis az erdélyi magyarság
évtizedek óta először megünnepelte az 1848-as forradalom kitörésének
az évfordulóját. Az erdélyi magyarlakta falvakban, városokban
csendesen, példás fegyelemben zajlottak le ezek az ünnepségek. Már
ahol megengedték őket. Szatmárnémetiben például a ,,vatrások,,
megakadályozták a 48-as forradalom egyébként román hőse, Balcescu
szobrának a megkoszorúzását és erőszakkal lemondatták a város
vezetőségének magyar tagjait. És az sem véletlen, hogy a feltüzelt,
agresszív tömegben éppen azok voltak a hangadók, akik a
Ceausescu-diktatúra évei alatt felelős párt- vagy állami funkciót
töltöttek be, egyesek pedig éppen a rettegett Securitate soraiban
teljesítettek szolgálatot.
A marosvásárhelyi magyarellenes megmozdulást ismertetve a lap
kiemelte, hogy tettleg bántalmazták Sütő András írót is, aki súlyos
sérüléseket szenvedett, s emlékeztetett arra, hogy ,,olyan
személyiségre támadtak, aki az utóbbi években nemcsak az erdélyi,
hanem az egyetemes magyarság jelképévé is vált,,. Ezután aláhúzta: a
véres pogrom szervezői és végrehajtói mellett a rendfenntartó erők,
főként pedig Marosvásárhely polgármestere bűnös tétlenségének is
szerep jut abban, hogy a történtek idáig fajulhattak.
A Magyar Szó és a Dnevnik részletesen ismertette az események
budapesti visszhangját, Szűrös Mátyás, Németh Miklós és Horn Gyula
állásfoglalásait. +++
1990. március 21., szerda 12:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|