 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Lesz ne mulass?
|
---------------
München, 1990. március 9. (SZER, Magyar politikai magazin) -
Hangos visszhangot váltott ki a mérnök-közgazdász Lóránt Károly
néhány írása a közelmúltban. Az Élet és Irodalom hasábjain Bauer
Tamás utasította vissza azt a vádját, miszerint a liberális
közgazdászok agyonra hallgatták volna Kornai "Indulatos röpirat"-át.
Szerkesztőségünkben Kovácsi Tibor gondolta úgy, hogy érdemtelen
támadás érte a gazdasági reformereket:
Adva van egy beteg magyar gazdaság. Adva van Kornai János:
Indulatos röpirat a gazdasági átmenet ügyében című könyve, amely a
gazdaság rendbe tételéhez szükséges teendőkre tesz javaslatot, és a
szerző szándékainak megfelelően vitát indított el. Végezetül adva
van egy Lóránt Károly nevű villamosmérnök-közgazdász, aki mint egyik
- a Népszabadságban megjelent - cikkében írja: az elmúlt másfél
évtizedben tervhivatali bürokrataként viszonylag közelről nézhette
végig az ország tönkretételét.
Tudom, restellni való, de Lóránt Károly nevét csak most ismertem
meg, amikor február közepén elolvastam említett Népszabadság-cikkét,
ugyanennek a Magyar Fórum által közölni kezdett részletes
változatát, illetve egy vele készült beszélgetést a Hitelben.
Szerencsére így is kirajzolódott előttem interdiszciplinális
gondolkodói arcéle.
Megállapíthattam, hogy Lóránt szociológus is, ráadásul a
történelem és az etika kérdései is nyugtalanítják. Azt mondja, hogy
a gazdasági reformerek évtizedek óta a politikai hatalmat akarják,
ezt az egykori, elaggott politikai vezetés tehetetlensége miatt
részben meg is szerezték, most pedig liberális álorcában törnek az
általuk tönkretett ország romjain keresztül a végső győzelem felé.
Ha pedig ez sikerül nekik, lesz ne mulass
(folyt.)
1990. március 9., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|