Rendszerváltás és az MTI

	Sajtótájékoztató az Alkotmánybíróságon
1990. február 14., szerda - Az Alkotmánybíróság elutasította az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény megsemmisítésére irányuló kérelmet, nem találta alkotmányellenesnek az ajánlószelvényekre vonatkozó rendelkezéseket - jelentette be dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkára szerdai sajtótájékoztatóján. E határozat dr. Sólyom László alkotmánybíró külön véleményével született. A sajtótájékoztatón az újságírók tájékoztatást kaptak az Alkotmánybíróság működéséről, a napirenden lévő ügyekről. (MTI) 1990. február 14., szerda 10:54
Vissza »

	Sajtótájékoztató az Alkotmánybíróságon (1. rész)
1990. február 14., szerda - Az Alkotmánybíróság határozata szerint nem alkotmányellenesek az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénynek az ajánlási szelvényekre vonatkozó rendelkezései. Ezért elutasította e rendelkezések, illetve az egész törvény megsemmisítésére irányuló kérelmet - jelentette be dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkára szerdai sajtótájékoztatóján. A határozat dr. Sólyom László alkotmánybíró különvéleményével született. A Centrumpártok Nemzeti Szövetsége, a Kereszténydemokrata Néppárt Bács-Kiskun megyei szervezete, egy sződligeti állampolgár, valamint - a pártok és ország vezetőinek egy héttel ezelőtti konzultációját követően - az ideiglenes köztársasági elnök indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, hogy a testület mihamarabb vizsgálja meg: az ajánlási szelvények intézménye összhangban van-e az alkotmánnyal. A CPNSZ megítélése szerint a kopogtató cédulák sértik a választás titkosságának elvét, továbbá - az azokon feltüntetett adatok miatt - alkalmazásuk összeegyeztethetlen a magántitok és a személyes adatok védelméről szóló alkotmányos rendelkezéssel. Az Alkotmánybíróság szerint az ajánlás nyilvánossága nem sérti a választások titkosságára vonatkozó alkotmányos elvet, ezt nem indokolt kiterjeszteni a jelölési eljárásra. Egységes véleményük szerint a jelölés nyilvánossága ugyancsak fontos alkotmányos garanciája a választások tisztaságának, hitelességének. A kopogtató cédulán szereplő adatok tekintetében az Alkotmánybíróság - többségi vélemény alapján - úgy foglalt állást, hogy a személyi szám és a lakcím feltüntetése nem sérti az állampolgárok személyi adatvédelemhez való jogát. A választási törvény módosítása (az 1990. évi II. törvény) további törvényes biztosítékokat nyújt az ajánlási szelvényekkel való visszaélések ellen. E kérdés kapcsán dr. Sólyom László alkotmánybíró - a testület elnökhelyettese - kisebbségi különvéleményét is tartalmazza a határozat. Ő úgy vélekedik, hogy a személyi szám és a lakcím ilyen értelmű nyilvánosságra hozása a szükségesnél jobban korlátozza a személyes adatok védelméhez való alkotmányos jogot. Alapvető jogot pedig csakis akkor lehet korlátozni, ha egy másik alapvető jog érvényesülése semmilyen más módon nem biztosítható. Dr. Sólyom László szerint ebben az esetben erre nincs szükség, mert az ajánlási szelvény hitelességének megállapításához elegendő például az azon feltüntett kódszám. (folyt. köv.) 1990. február 14., szerda 14:49
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Sajtótájékoztató az Alkotmánybíróságon (2. rész)
A ,,többségi vélemény,, indokait dr. Solt Pál alkotmánybíró foglalta össze. Eszerint: az, hogy az elméletileg szükségesnél több adat szerepel az ajánlási szelvényen, törvényességi garancia. A két jog konkurenciáját - a választás törvényessége, illetve ezen összefüggésben állampolgárokat megillető azon jog, hogy maguk rendelkeznek saját adataik nyilvánosságra hozásáról - az előbbi javára oldotta fel az Alkotmánybíróság. A határozat ismertetését követően az Alkotmánybíróság működéséről, a napirenden szereplő ügyekről esett szó. Az eddig is nagy sajtónyilvánosságot kapott székhely-probléma kapcsán elhangzott: az Alkotmánybíróság működése nem egyszerűen épület kérdése. Mivel a törvény értelmében a székhely Esztergom, a testület ott tárgyalja majd a közvéleményt leginkább foglalkoztató ügyeket, ott hirdeti ki határozatait, ott fogadja vendégeit. Mivel a munkájukhoz nélkülözhetetlen szakmai, szellemi infrastruktura, a szakirodalom kizárólag Budapesten hozzáférhető, még hosszú ideig ténylegesen a fővárosban tevékenykednek az alkotmánybírák. A sajtótájékoztatón szóltak arról is, hogy a beérkező indítványok először a főtitkához kerülnek, aki - sok esetben az alkotmánybírákat segítő szakértők véleményének ismeretében - az elnökhelyetteshez csak azokat az ügyeket továbbítja, amelyekben a testület hatáskörrel bír. A többit az illetékesekhez irányítja. Dr. Holló András szükségesnek tartotta emlékeztetni az újságírókat arra, hogy az állampolgárok mely esetekben fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz. Csak az nyújthat be alkotmányjogi panaszt, aki úgy érzi, hogy - egy államigazgatási vagy bírói határozat nyomán - alapjogában sérelmet szenvedett, s ezért annak a jogszabálynak az alkotmányosságát vitatja, amely alapján a döntés született. Az indítvány a jogerős határozat kézhezvételétől számított 60 napon belül, és csak akkor terjeszthető elő, ha az érintett már minden jogorvoslati lehetőséggel élt. A főtitkár tájékoztatást adott a döntésre váró ügyekről is. Mint mondotta, az országgyűlés február végi ülésszakán ismertetik a testület határozatát arról, alkotmányerejű-e a családjogi törvény, illetve annak módosítása. Március első felében Esztergomban nyilvános tárgyaláson foglalkoznak az úgynevezett kamatadó kérdésével. Rövidesen döntést hoznak a halálbüntetés és az abortusz alkotmányossága tekintetében. Számos olyan beadvány érkezik amely azt kifogásolja, hogy egy alsóbb rendű jogszabály ellentétes egy magasabb rendűvel. Ugyancsak megvizsgálják - egy konkrét ügy kapcsán - a kisajátításról szóló törvényerejű rendeletet. Egy Algírból érkezett kérésre foglalkoznak a jogszerűen külföldön tartózkodó magyar állampolgárok szavazati jogának problémájával is. (folyt.) 1990. február 14., szerda 14:51
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Sajtótájékoztató az Alkotmánybíróságon (3. rész)
Az egyik újságíró a jelenlévő két alkotmánybíró véleményét kérdezte arról, hogy átmenetileg Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter felügyeli a belső biztonsági szolgálat tevékenységét. Az udvarias elutasítás indoka az volt, hogy az alkotmánybírák - akik a törvény értelmében politikai nyilatkozatot nem tehetnek - e kérdésről is csak akkor nyilatkozhatnak, ha valaki beadványában ennek megvizsgálását indítványozza. A jelenleg öt tagú testület egyébként az új országgyűlés alakuló ülését követő két hónapon belül tíz tagúra bővül. (MTI) 1990. február 14., szerda 14:52
Vissza » A hírhez kapcsolódik »