Rendszerváltás és az MTI

	Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (18. rész)
A szünet után a Magyar Köztársaság katonapolitikai érdekeinek képviseletéről, a szovjet csapatok hazánkból történő kivonásáról szóló országgyűlési határozattervezet tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. A tervezethez csupán Sebők János (Veszprém m. 12.) fűzött ----------- megjegyzést. Elmondta, hogy decemberben ő tett javaslatot arra: az Országgyűlés foglaljon állást a szovjet csapatok kivonásával összefüggésben. Utalt rá, hogy akkor ezt a javaslatot egyesek ultimatívnak minősítették, mások pedig a szövetséget gyengítőnek, biztonságát sértőnek ítélték. Azóta az események rácáfoltak ezekre a kételyekre - mondotta a képviselő, példaként említve Csehszlovákiát. Hangsúlyozta azt is: nem kívánja, hogy a szovjet csapatokat nagyobb ütemben vonják ki Magyarországról, mint ahogyan 1956 novemberében bevonultak. Javasolta azt is: a Parlament hatalmazza fel a kormányt a tárgyalások folytatására és újabb tárgyalás kezdeményezésére az 1957-ben megkötött kétoldalú katonai egyezmény felbontása érdekében. A Parlament a határozattervezetet - amely kimondja: a Magyar Országgyűlés felhatalmazza a Magyar Köztársaság Minisztertanácsát, hogy a magyar és a szovjet kormány között folyamatban lévő tárgyalásokon a magyar fél szorgalmazza a szovjet csapatok teljes kivonása menetrendjének mielőbbi kidolgozását - a technikailag szükséges időtartamot és a kérdés nemzetközi vonatkozásait figyelembe véve -, hogy annak alapján a teljes kivonásra még az idén, de legkésőbb 1991-ben sor kerüljön - egy ellenszavazattal elfogadta. A határozatban megfogalmazták azt is: a tárgyalások menetéről - a diplomáciában szokásos normák megtartása mellett - a Minisztertanács az Országgyűlést és a közvéleményt folyamatosan tájékoztassa. Ezt követően az országgyűlési képviselő-jelöltek állami támogatásáról szóló határozattervezet került terítékre. A választójogi törvény szerint ugyanis a választási eljárásban a jelöltek költségvetési támogatására országosan fordítható összeget az Országgyűlés állapítja meg. A belügyminiszter és a pénzügyminiszter együttes javaslatát Gál Zoltán államtitkár, a Belügyminisztérium megbízott vezetője ismertette. Mint mondotta, a 100 millió forintos összegben a tavalyi politikai egyeztető tárgyalásokon állapodtak meg a felek. Ezt aszerint osztanák el a pártok között, hogy hány hivatalos jelöltjüket fogadják el a választási szervek. Azaz: a 100 millió forintot elosztják az összes jelölt számával, s ennek arányában kapnak pénzt a pártok. (folyt. köv.) 1990. január 31., szerda 17:20
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »