|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Szovjet csapatkivonás - 1. folyt.
|
Mindenekelőtt érdemes az ideiglenes terminust tisztázni. Ez a kifejezés nem a Varsói Szerződés szövegében bukkant fel, mivel abban semmiféle konkrét utalás sincs a szovjet csapatok külföldi állomásoztatására. Így igaz az, hogy a szovjet csapatok kivonása automatikusan nem vonná maga után Magyarországnak a Varsói Szerződésből való kilépését. E tévhit alapján minden bizonnyal az, hogy 1956-ban Magyarország törvényes kormánya, egyszerre kívánta a szovjet csapatok kivonását és Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből.
A Szovjetunió 1955. előtt jogcím nélküli lakáshasználó volt, és az osztrák államszerződés megkötésével 1955. május 15-ikén még a katonapolitikai indokát is elvesztette, hogy csapatokat állomásoztasson Magyarországon. A Varsói Szerződés pedig csak a következőket tartalmazza:
"Az egyesített fegyveres erők elhelyezése a szerződésben résztvevő államok területén - az említett államok közötti megegyezés szerint - a kölcsönös védelem szükségleteinek megfelelően történik majd."
Rövid időre rá kötöttek egy szerződést a két ország között, amely legalizálta a szovjet csapatok ittlétét. 1956-ban pedig a magyar forradalom leverésével rosszhiszeműségét is bizonyította, hiszen a Varsói Szerződés kizárólag külső támadás esetére vonatkozott.
A szovjet csapatok csak ezután - 1957. óta - állomásoznak ideiglenesen Magyarországon. Legalábbis az azóta kimúlt Elnöki Tanács törvényerejű rendelete óta, amely a következő kacifántos címet viseli: "A Magyar Népköztársaság kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya között a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzete tárgyában Budapesten, 1957. május 27-ikén aláírt egyezmény kihirdetéséről." (folyt.)
1990. január 31., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|