 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
NSZK: Horn-sajtóbeszélgetés
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. január 25. csütörtök (MTI-tud.) - A szovjet
csapatok kivonása Magyarországról fontos belpolitikai kérdés. Ha
ugyanis komolyan vesszük a második világháború következményeinek
felszámolását, akkor a szovjet kivonás is ide tartozik. Egyebek
mellett ezt hangsúlyozta Horn Gyula külügyminiszter abban a
beszélgetésben, amelyet a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap
budapesti különtudósítójával folytatott.
Az újságban csütörtökön közölt rövid beszélgetésben a miniszter
azt is kifejtette: minden ország szuverenitásának része az is, hogy
területén nincsenek külföldi csapatok. A szovjet csapatkivonás
belpolitikailag nem azért jelentős, mintha a katonák beavatkoznának
a magyar belügyekbe - hiszen nem avatkoznak be -, hanem, mert a
jelenlétük zavarja a lakosságot. Ez nem szovjetellenesség -
hangsúlyozta Horn Gyula, megállapítását kiegészítve azzal a
kérdéssel, vajon lelkesednek-e az emberek az NSZK-ban az amerikai
katonaság jelenlétéért. A magyar nép azt kívánja, hogy a szovjet
kivonás mintegy a Magyar Köztársaság függetlenségét jelképezze.
A magyar diplomácia vezetője megállapította azt is, hogy a
budapesti követelések nem hatnak ki hátrányosan a magyar-szovjet
viszonyra. Magyarország és a Szovjetunió között új szemléletre lett
szükség. Egyfelől évtizedekig papoltak arról, hogy a Szovjetunió a
fő szövetségesünk és legjobb barátunk, másfelől belpolitikailag a
Szovjetuniótól való egyoldalú függésre hivatkoztak. Ebből
mindenkinek elege volt, mert ha valakit szeretni kell, akkor ezzel
éppen ennek az ellenkezőjét érik el.
A magyar külpolitika már hosszabb ideje, kiváltképpen azonban az
utóbbi években igyekezett újítani ezen a területen. A Varsói
Szerződés országainak sorában valószínűleg először fogalmazta meg
azt, hogy a bizalom nem lehet egyoldalú.
Gorbacsov alatt aztán a viszony lényegesen megváltozott. Az
álláspontoknak már nem kellett egybeesniük. Így több értelme van
annak, hogy a fontos kérdésekben egyeztetnek. A bizalomnak most
kölcsönösnek kell lennie - utalt rá a miniszter. +++
1990. január 25., csütörtök 17:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|