|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (14. rész)
|
Kulcsár Kálmán elmondotta, hogy az előzetes viták során elsősorban a KIOSZ és a KISOSZ felvetette: a vállalkozóknál is meg kellene határozni a képesítési előírásokat. A javaslat szerint képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozás keretében is csak az végezhet, aki megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezik. A képesítési előírások azonban nem a vállalkozói igazolvány kiadásához, hanem egy-egy konkrét tevékenységhez, telephelyhez, üzlethez kötődnek. A szaképettségre ugyanis nem általában a vállalkozáshoz, hanem a konkrét tevékenységhez van szükség. A szükséges képesítéssel rendelkezhet maga a vállalkozó, de segítő családtagja vagy alkalmazottja is. Ez a javasolt szabályozás összhangban van a társasági törvény előírásaival is.
A képesítési követelményeket egyébként sem az egyéni vállalkozásról szóló törvényben kell megállapítani. Ezeknek az előírásoknak egyaránt érvényesülniük kell az állami vállalatok, a szövetkezetek és a gazdasági társaságok esetében is. A törvényjavaslat szerint a vállalkozó a felelős azért, hogy a képesítéshez kötött munkakört szakképzett személy lássa el. Ennek megsértése esetén a szakigazgatási szerve az igazolványt visszavonhatja, az adott telephelyen a tevékenység folytatását megtilthatja.
A személyes munkavégzés helyett a javaslat a vállalkozó személyes közreműködését írja elő az üzleti tevékenység folytatásában. Így az egyéni vállalkozó nem az igazolványban meghatározott tevékenység személyes gyakorlására kötelezett. Személyes közreműködése a vállalkozásban a szervezésig, az irányításig terjedhet, hiszen elsősorban befektetett tőkéjének gyarapításában érdekelt.
Kulcsár Kálmán azt javasolta, hogy csak április 1-jén lépjen hatályba a törvény, amennyiben azt a Parlament elfogadja. Addig ugyanis feltétlenül szükséges, hogy megtörténjen a kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálata. Ez a munka egyébként folyamatban van. A törvény javasolt hatályba lépéséig rendelkezésre álló idő lehetőséget ad a tanácsi apparátus felkészülésére is. Ez egyébként nem jelent többlet adminisztrációs terhet. A már működő kisvállalkozók ugyanis a korábban kiadott magánkereskedői vagy iparigazolványuk, illetve működési engedélyük alapján folytathatják tevékenységüket.
Végezetül az igazságügyminiszter arról szólt, hogy a törvényjavaslattal párhuzamosan szükség van a társasági törvény helyenkénti módosítására is. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 14:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|