|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (7. rész)
|
Ezt követően a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosítása került a képviselőtestület elé. Roszik Gábor ------------ (Pest m., 4. vk.) önálló indítványáról, valamint az igazságügyi tárca módosító javaslatairól kellett dönteniük a képviselőknek. A gödöllői képviselő a Ptk. alapítványokra vonatkozó rendelkezéseinek módosítására tett javaslatot, miszerint: szűnjék meg az alapítványok államigazgatási felügyelete. Az Igazságügyi Minisztérium előterjesztését László Jenő államtitkár ismertette, hangsúlyozva: a Ptk. rendelkezéseinek módosítását az teszi indokolttá, hogy az elmúlt ülésszakon elfogadott új lakásgazdálkodási koncepcióhoz kell igazítani a Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó passzusait.
A két előterjesztésről együttesen határozott a Tisztelt Ház, és mind Roszik Gábor, mind az igazságügyi tárca indítványát elfogadta.
A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadása után a plénum a Kossuth-díjról szóló törvény tárgyalásával folytatta munkáját.
László Jenő igazságügyi minisztériumi államtitkár rövid előterjesztésében hangsúlyozta: a közélet egyik fájdalmas mulasztása, hogy az utóbbi több mint 40 évben számos kiváló művész, tudós, gazdasági és műszaki szakember méltó elismerésére politikai okokból nem került sor. E kiválóságok egy része hazánkat elhagyva, jelentős alkotásokat hozott létre, nemzetközi tekintélyre tett szert, mások itthon nyújtottak kimagasló teljesítményeket. A kormány a törvényjavaslat beterjesztésekor a nemzeti megbékélés céljától vezérelve abból indult ki, hogy akkor sincs késő, ha a nemzeti elismerés már csak posztumusz jelleggel fejezhető ki. Odaítélésének időpontjául pedig március 15-ét javasolja.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a nagy hagyományú Kossuth-díj odaítélése akkor is alkalmasnak tűnik az elismerésre, ha a jelenlegi adományozási rendszer miatt sokat veszített presztízséből. A törvényjavaslat arra törekszik, hogy e kitüntetés erkölcsi súlyát visszaállítsa, s odaítélése a nemzet tiszteletét és megbecsülését fejezze ki.
Miután a témában illetékes kulturális bizottság számos módosító javaslatot nyújtott be, az Országgyűlés a törvényjavaslatot általános és részletes vitában tárgyalta. Először Tóth János, a kulturális bizottság előadója kapott szót, aki olyan alternatív javaslatot ismertetett, amelyet a bizottság még nem tárgyalt. Nevezetesen azt, hogy a díjat Széchenyi Istvánról nevezzék el. Véleménye szerint a tudományos-kulturális teljesítmények össztársadalmi hasznának állami elismerése jogosan köthető össze Széchenyi nevével. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 12:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|