 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - második munkanap (19. rész)
|
A szünet után Gál Zoltán röviden válaszolt a törvényjavaslat
----------
vitájában elhangzott észrevételekre. A vélemények tanúsága szerint
nem folyik támadás az államapparátus ellen, nincsenek próbálkozások
annak szétzilálására - összegezte a felszólalásokat az államtitkár,
hangoztatván, hogy saját tapasztalatai szerint ennek éppen az
ellenkezője az igaz. A tanácsi apparátusra hivatkozva Gál Zoltán úgy
vélte, igenis folyik ilyen próbálkozás. Hangoztatta: az
államapparátus fél, s emiatt nem képes tisztességesen elvégezni
feladatait, ami a választások szempontjából rendkívül kedvezőtlen.
A vitában szó esett arról is, hogy az ellenzék támogatja a
kormányt, támogatja a még működő kormányzati intézményeket. Gál
Zoltán ezt a véleményt is kétkedéssel fogadta. Ennek alátámasztására
kifogásolta a Duna-gate botránynak azt a momentumát, hogy az
Országgyűlés egyik - Gál Zoltán felszólalásában meg nem nevezett -
képviselője, miután tudomást szerzett az ügyről, nem a Parlament elé
hozta a problémát, hanem a Fekete doboz munkatársait kereste meg.
Gál Zoltán mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az
állami intézmények normális működése sokak számára ma már nem érdek.
Márpedig a nemzetnek az lenne az érdeke, hogy ezek az intézmények
rendeltetésszerűen működjenek.
Az államtitkár kifogásolta azt is, hogy az eset kapcsán egyesek
prejudikálnak bizonyos tényeket, törvénysértésről beszélnek akkor,
amikor az erre hivatott szervek azt még nem állapították meg. Gál
Zoltán arra kért mindenkit, hogy az ártatlanság vélelmét - amely
minden magyar állampolgárt megillet - adják meg az államapparátusban
dolgozók számára is.
Az elhangzott konkrét módosító javaslatokra reflektálva Gál
Zoltán ismételten hangoztatta azt a meggyőződését: a bűnözés
jelenlegi helyzetéből adódóan feltétlenül szükség van arra, hogy a
rendőrség is alkalmazhasson bizonyos titkos módszereket.
Végezetül felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a most
beterjesztett törvényjavaslattal újabb jelentős lépést hajtanak
végre a jogállamiság kiépítésének irányába. Jelentőségét növeli,
hogy olyan területet érint, amely eddig rejtve volt a társadalom
szélesebb körei elől. Ez a titkosítás is oka volt annak, hogy a
társadalom szembenállt ezzel a szervezettel. (folyt. köv.)
1990. január 24., szerda 16:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|