|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Honvédelmi Vizsgáló Bizottság (1. rész)
|
1990. január 15., hétfő - Újabb, ezúttal csaknem másfél
évtizede keltezett feljegyzés részleteivel ismerkedhettek meg a
Honvédelmi Vizsgáló Bizottság tagjai hétfőn a Parlamentben. Borbándi
János nyugalmazott miniszterelnök helyettes, a kormány egykor
Honvédelmi Bizottságának volt vezetője a bizottság előtt feltárta:
1975-ben ajánlotta Fock Jenőnek Czinege Lajos honvédelmi miniszter
esetleges felmentését és más, számára is megfelelő beosztásba
helyezését. A hat évvel ezelőtt nyugállományba helyezett
miniszterelnök helyettes mindezt annak kapcsán mondta el, hogy a
Parlamentben folytatódott a Magyar Néphadseregben feltételezett
visszaélések vizsgálata, amelyet Bokor Imre: Kiskirályok mundérban
című könyve kapcsán az Országgyűlés rendelt el.
Borbándi János előrebocsátotta, hogy saját irattára nincs, csak az emlékezetére hagyatkozhat, s a kérdésekre legjobb belátása, lelkiismerete szerint fog válaszolni. Bevezetőjében elmondta, hogy nyolc vagy kilenc minisztériumot, illetve állami főhatóságot felügyelt. Szólt arról, hogy az utóbbi évek töprengései nyomán rájött: az egyik fő probléma az volt, hogy összemosódott a párt és az állami vezetés, sokszor a felelősség nem volt tetten érhető. A pártban és a kormányban párhuzamosan tevékenykedő bizottságok működtek, vezetőik részt vettek egymás munkájában. A Honvédelmi Bizottság féléves munkaterv alapján dolgozott, a döntésekre érett javaslatait a Minisztertanács általában elfogadta, Borbándi János nem emlékezett olyan esetre, hogy alapvető kérdésekben nem a bizottság álláspontja érvényesült volna. Feladatai között említette a védelmi kiadások meghatározását, a fegyveres erők és testületek gyakorlati segítését. A védelmi kiadásokat általában ötéves tervek rögzítették, ehhez ajánlásokat kaptak a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erői Főparancsnokságától. Sok vita volt - emlékezett a miniszterelnök helyettes, - s példaként említette az 1984-es évet, amikoris az ajánlást 100 százalékként alapul véve, az összeget sikerült felére leszorítani. Részletesen ismertette a döntési mechanizmus fázisait. Eszerint a döntésbe sok mindenkinek volt beleszólása, ám azt végső soron a bizottság szentesítette.
Az 1960-as évek katonapolitikai felfogására visszaemlékezve Borbándi János közölte: már akkor szó volt a katonai szolgálati idő csökkentéséről is. (folyt.köv.)
1990. január 15., hétfő 17:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|