|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
RMDSZ - marosvásárhelyi tanácskozás
|
B.Walkkó Ggyörgy, az MTI tudósítója jelenti:
Marosvásárhely, 1990. január 13. szombat (MTI-TUD) -
Marosvásárhelyen szombat délelőtt megkezdődött a Romániai Magyar
Demokrata Szövetség első országos küldöttértekezlete. A nagy
jelentőségű tanácskozásra 17 megyéből érkeztek küldöttek - közöttük
olyan személyiségek, mint Tőkés László és Sütő András.
Domokos Gézának, a RMDSZ ideiglenes intéző bizottsága vezetőjének elnökletével tartott tanácskozáson megvitatjákk annak az elvi nyilatkozatnak a tervezetét, amelyet az ideiglenes intéző bizottság dolgozott ki. A tervezet leszögezi: a romániai magyarság cselekvő részese volt a diktatórikus rendszer megdöntésének és cselekvőn részt kíván venni az ország új alapokon szerveződő demokratikus és pluralista társadalmának kialakításában. Hangoztatja: a magyar nemzeti kisebbség tényleges jogegyenlőségben akar élni a román néppel és ezért az egyéni és kollektív jogok érvényesítéséért száll síkra.
A vitára bocsátott nyilatkozat-tervezet rámutat: nem követjük el azt a hibát, amelyet a megelőző korszakok kisebbségi szervezetei elkövettek, vagyis nem folytatjuk a félmegoldások, a hátrányos egyezkedések és a fokozatos lemondások politikáját. Az ideiglenes intéző bizottság javaslata szerint a szövetség nem pártként, hanem a romániai magyar nemzetiség érdekképviseleti szerveként fejti ki tevékenységét és így jelölteket állít a tavasszal tartandó demokratikus választáson.
A dokumentum több fejezetben tárgyalja a magyarság előtt álló feladatokat és programokat. Ezek között kifejti, hogy különösen sok a tennivaló, a pótolnivaló az oktatás területén. Ezért szorgalmazza az anyanyelvi oktatás megvalósítását az óvodától az egyetemekig és sürgeti a kolozsvári Bolyai egyetem visszaállítását. +++
1990. január 13., szombat 11:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
RMDSZ - marosvásárhelyi tanácskozás (1. rész)
|
B.Walkó György, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Marosvásárhely, 1990. január 13. szombat /MTI-tud./ - A
Romániai Magyar Demokrata Szövetség első országos
küldöttértekezletét szombaton rendezték meg Marosvásárhelyen.
Tizenhét megyéből több mint kétszáz küldött tanácskozott a romániai
magyarság időszerű feladatairól és problémáiról.
Domokos Gézának, a RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága elnökének vezetésével rendezett küldöttértekezleten beterjesztették azt a nyilatkozat-tervezetet, amely programot jelöl és célokat összegez.
Az elvi nyilatkozat fontosabb fejezeteit Domokos Géza ismertette. Külön kitért arra, hogy a Nemzeti Parasztpárt, amely a leggyorsabban szerveződő politikai erő, kiterjeszti propagandáját a kisebbségekre, így Székelyföldön is megpróbál híveket toborozni. Rámutatott arra, hogy a szövetség számára nem fogadható el a jelenlegi választási törvényjavaslat, amely területi képviseleti elvet szorgalmaz. Ebben az esetben ugyanis Kovászna és Hargita megye kaphatna csak képviselői helyeket a többségi elv alapján, ezért az RMDSZ a listás modellt szorgalmazza.
Szólt a közelmúltban Kolozsváron tartott tanácskozáson elhangzott javaslatokról s ennek alapján nemzeti kisebbségként határozta meg a romániai magyarságot, nem pedig együttélő nemzetiségként vagy társnemzetként.
Megemlítette, hogy a területi autonómiával kapcsolatban többféle értelmezés létezik, és a vita során alakul ki majd a végleges álláspont. Ezt követően hosszabb ügyrendi vitára került sor, amelyben tisztázták a részvétel jogát. Többen ugyanis úgy vettek részt a tanácskozáson, hogy nem rendelkeztek érvényes mandátummal, mivel olyan területről érkeztek, ahol nem volt mód küldöttértekezlet tartására. Minden ilyen küldött számára - többségi szavazással - biztosították a részvétel jogát.
Óriási tapsvihar tört ki a teremben, amikor megérkezett a tanácskozásra Tőkés László. A református lelkész elfoglalta helyét az Ideiglenes Intéző Bizottság tagjainak sorában, és rövid beszédben üdvözölte a küldöttértekezletet. Kitért arra, hogy egyházkerületének elöljárója, a püspök-helyettes, telefonon utasítást adott a lelkészeknek, hogy templomaikban ne adjanak helyet az RMDSZ alakuló gyűléseinek. (folyt.)
1990. január 13., szombat 18:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
RMDSZ-marosvásárhelyi tanácskozás (2. rész)
|
Szilágymenyőn ezt nem vették figyelembe, és megtartották az alakuló gyűlést. ,,Az alulról jövő kezdeményezések szellemében hozom a menyői gyülekezet és a szövetség üdvözletét, s ezzel kívánom köszönteni a küldöttértekezletet,, - mondotta Tőkés László.
A tanácskozáson ismertették a lvovi magyarok szövetségének Szilveszterkor keltezett üzenetét, valamint a Magyarok Világszövetségének, a Magyar Televíziónak és a Magyar Távirati Irodának az RMDSZ-hez küldött üdvözletét.
Felszólalt a tanácskozáson Pálfalvi Attila közoktatásügyi miniszterhelyettes, aki bejelentette: Kolozsváron rövidesen felszabadítják a pártiskola épületét. Ode helyezik át azokat a román osztályokat, amelyeket régi kolozsvári líceumokban, magyar iskolákban indítottak néhány évvel ezelőtt. Ősztől ismét megkezdi munkáját Kolozsváron a Bólyai egyetem. Ehhez az egyetemhez kapcsolódna önállóságát megtartva a többi magyar felsőoktatási intézmény, így a marosvásárhelyi orvosi egyetem, a Szentgyörgyi István színművészeti főiskola, a kolozsvári zenei és képzőművészeti főiskola, valamint az állatorvosi és a magyar műszaki felsőiskola. Rámutatott arra, hogy a diktatúra idején a nemzetiségi oktatás szenvedte el a legtöbb csapóst. Marosvásárhelyen az orvosi egyetemen öt év alatt 90-ről 15-re csökkent a felvett magyar hallgatók száma. Közölte, hogy szorgalmazni fogják a Havasalföldre és Moldvába kihelyezett magyar tanárok erdélyi elhelyezkedését és helyt adnak azoknak a törekvéseknek is, hogy a közelmúltban Erdélybe vezényelt román pedagógusok visszatérhessenek a Regátba, ha erre igényt tartanak.
Kijelentette: számos jelzésünk van arra, hogy ezek a román pedagógusok haza szeretnének menni. Elmondta, hogy egyharmaddal növelni kell a tanárok létszámát, és kérte, hogy mielőbb térjenek vissza hivatásukhoz a jelenleg más területeken dolgozó pedagógusok. Szólt arról is, hogy már nem érvényes a ,,röghöz kötöttség,, , tehát az értelmiségnek nem kötelező az állandó lakhelyen munkát vállalnia.
A tanácskozás zárt üléssel, majd sajtótájékoztatóval ért véget. +++
1990. január 13., szombat 19:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
RMDSZ - marosvásárhelyi tanácskozás
|
B.Walkó György, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Marosvásárhely, 1990. januar 13. szombat /MTI-tud/ - A
Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének zárt ülését követően
sajtótájékoztatóra került sor. Ezen Horváth Andor, az RMDSZ
ideiglenes intéző bizottságának tagja közölte: a küldöttértekezleten
részletes tartalmi és terminológiai kérdésekről folyó vitára került
sor, de mindvégig jó hangvétellel. A felszólalásokból kicsendült az
egységre törekvés. A még vitatott és nyitvahagyott kérdésekről a
közeljövőben megtartandó országos kongresszus hoz döntéseket.
Kibővítették az eddig 11 tagból álló ideiglenes intéző bizottságot
50 tagúra, s beválasztották a testületbe a megyei és helyi szervek
vezetőit is. Szólt arról, hogy már mindenütt megalakultak a helyi
szervezetek. A taglétszámra vonatkozóan még nincsenek összesített
adatok, de a legtöbb helyi bizottság tagsága ezreket fog át. A
tagdíj önkéntes lesz, de nem lehet havi 5 lejnél kevesebb.
Elfogadták azt a javaslatot, hogy a szövetségnek pártoló tagséga is
lehessen.
Az RMDSZ - amelynek székhelye esetleg Erdélyben lesz - azért nem alakul át párttá, hogy még nyitottabb maradjon minden társadalmi réteg számára. Hozzátette: nem tekinthet el a szövetség olyan jelkép értékű kiváló személyiségtől, mint példaul Tőkés László. Említést tett arról, hogy az ideiglenes intéző bizottság megkezdte a tájékozódó jellegű párbeszédet különböző szövetségekkel és politikai pártokkal. Tárgyalt már a Nemzeti Parasztpárt képviselőivel és a Csoportosulás a Társadalmi Párbeszédért elnevezésű, főként értelmiségiekből álló független szervezettel.
Horváth Andor kérdésekre válaszolva elmondta: a be- és kitelepítés problémájával kapcsolatban a szövetségnek az az elvi álláspontja, hogy mindazoknak, akik az önkényes intézkedések miatt kényszerültek más vidékekre, a visszatérését várják eredeti lakhelyükre, a betelepültek esetében pedig a döntést az érdekeltekre bízzák.
Oktatási kérdésekről szólva közölte: az eddigi 40-ről 25 fős osztálylétszámokra térnek át, s megszűnik az egyetemi végzés utáni hároméves kötelező kihelyezés rendszere. Bejelentette: határoztak arról, hogy minden községben és városban összegyűjtik a dokumentumokat és megírják a forradalom krónikáját.
A küldöttértekezlet elé terjesztett nyilatkozattervezetet kiegészítésekkel és változtatásokkal elfogadták és a dokumentumot a napokban nyilvánosságra hozzák.+++
1990. január 13., szombat 21:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|