 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Szakszervezeti állásfoglalás az áremelésekről (1. rész)
|
1990. január 10., szerda - Sztrájk, tömegdemonstráció,
népszavazás - ezek a szavak sűrűn ismétlődtek a Szakszervezetek
Országos Koordinációs Tanácsa (OKT) szerdai ülésén, amelyet egyebek
között azért hívtak össze, hogy állásfoglalást alakítson ki a
fogyasztói árak emeléséről, a szakszervezetek feladatairól.
A Nagy Sándor elnökletével zajló vitában sokan ostorozták a
kormány gazdaságpolitikáját. Egyes vélemények szerint a sorozatban
hozott rossz döntések bizonyítják, hogy a jelenlegi kormány nem ura
a helyzetnek. Volt, aki azt követelte: a legszélesebb nyilvánosság
előtt adjon választ a Minisztertanács elnöke a lakosságot sújtó
intézkedéseket vitató kérdésekre. Mások szükségesnek tartották, hogy
olyan országos demonstrációt szervezzenek a szakszervezetek,
amelyben megmutatkozik a tagság ereje. A vitában az is felmerült:
egyre inkább tapasztalható, hogy megrendül a tagság bizalma a
szakszervezetekben, sokan úgy vélik, a rossz döntések azért
születtek, mert a szakszervezetek nem képviselték elég jól a
dolgozók érdekeit. Számosan azért fordítanak hátat a
tömegmozgalomnak, mert hovatovább a tagdíjra fordított pénz a napi
megélhetéshez kell. Ezzel kapcsolatban volt, aki feltette a szónoki
kérdést: mit tesz, mit tehet a kormány, ha az emberek tömegesen nem
fizetnek lakbért, közüzemi díjat.
Az OKT egyik tagja azzal a javaslattal állt elő, hogy a
szakszervezetek kezdeményezzenek népszavazást, s ily módon próbálják
kikényszeríteni követeléseiket. Nagy Sándor annak a véleményének
adott hangot, hogy indulatos, meggondolatlan lépéseket nem szabad
tenni. A jelenlegi helyzetben adottak a kedvezőtlen feltételek, a
kormány sem képes csodákra.
A hosszas vita után közösen kialakított állásfoglalásban a
tanács a szakszervezeti tagság nevében felháborodását fejezte ki az
év elején végérehajtott fogyasztói áremelések összetétele, mértéke,
valamint az intézkedések előkészítésének módja miatt. Az
állásfoglalás szerint a mostani példátlan áremelési hullám
rászabadítása a védtelen fogyasztókra egyoldalúan - az
államigazgatási körön belüli egyeztetésekre korlátozódva - történt.
A kormány nem mérte fel előzetesen a kialakult helyzet szociális
összefüggéseit, és nem adott módot arra sem, hogy az
érdekképviseleti szervek betöltsék társadalmi szerepüket.
(folyt.köv.)
1990. január 10., szerda 16:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|