 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
KGST - Rizskov 1
|
Moszkva, 1990. január 9. kedd (TASZSZ-MTI) - Nyikolaj
Rizskov szovjet miniszterelnök kedden Szófiában a KGST ülésszakán
behatóan bírálta a KGST-t mint az együttműködés gátját, de
kategorikusan kijelentette, hogy a szovjet vezetésnek nem változott
a KGST-vel kapcsolatos elvi álláspontja. Vagyis a Szovjetunió
továbbra is fenn kíván tartani egy olyan nemzetközi szervezetet,
amely a kelet-európai országok kölcsönösen előnyös gazdasági
együttműködését szolgálná.
Rizskov a KGST gyökeres reformját sürgette, mondván, hogy vagy
fenntartják a KGST eddigi együttműködési mechanizmusát, de akkor le
kell állítani a tagországokban elkezdett reformokat, vagy
radikálisan megreformálják a gazdasági együttműködés egész
rendszerét. A dilemmára mintegy válaszként leszögezte, hogy a
Szovjetunióban mindenestre vagy folytatják a reformot, vagy tovább
mélyül a válság.
A szovjet miniszterelnök megfogalmazása szerint a
KGST-tagországokban súlyos a gazdasági helyzet, egyes országokban
már válságos, a politikai változásokat pedig nemcsak a nyugati
sajtóban, hanem a KGST-országokban is néha úgy értékelik, mint a
szocializmus összeomlását.
Rizskov rámutatott, hogy a KGST-országokban zajló változások
óhatatlanul érintik a tagországok közötti gazdasági együttműködést
is, a reformok megkövetelik, hogy a gazdasági együttműködésben is
megfelelő formákat találjanak. ,,A lehető legkategorikusabban alá
kell húznom, hogy a reformok és a KGST-tagországokban végbemenő
forradalmmi változások közepette a Szovjetunió nem változtatja meg a
KGST-vel kapcsolatos elvi álláspontját, és úgy tekint a KGST-re mint
kölcsönösen előnyös kollektív gazdasági együttműködési szervre.,, A
KGST fenntartásával kapcsolatban Rizskovnak két fő érve volt: 1) a
KGST-tagországok között már szilárd és létfontosságú gazdasági
kapcsolatok alakultak ki, 2) a tagországok többsége területileg és
gazdaságilag azonos régióhoz tartozik, amiből hasznot lehet húzni.
,,Nem lenne nehéz bizonyítékokat felhozni a KGST gyakorlati
hasznára,,, mondta a szovjet miniszterelnök, és egyebek között
kijelentette, hogy ,,a KGST még a mostani szakaszban is elősegíti,
hogy az összes tagország együtt is meg külön-külön is jobban
bekapcsolódhasson a világgazdasági viszonyokba, lehetővé teszi a
világpiaci követelményekhez való alkalmazkodást,,. (folyt.)
1990. január 9., kedd 21:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|