 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Vasutassztrájk
|
1989. december 20., szerda - Szerda reggel 5 és 6 óra között sztrájkoltak a mozdonyvezetők. Mészáros András, a Magyar Államvasutak vezérigazgató-helyettese az MTI tájékoztatására elmondta: túlnyomórészt az előre egyeztetett rend szerint zajlott le a munkabeszüntetés. A mozdonyvezetők a vonatokat nem továbbították, de ígéretük szerint a minimális szolgáltatásokat - fűtést, világítást - ez alatt az idő alatt is biztosították. Az utasoktól panasz nem érkezett a MÁV-hoz, megértéssel vették tudomásul az egyórás késést. Nagyon szórványosan előfordult az is, hogy mozdonyvezetők úgy döntöttek, nem sztrájkolnak, így például a Miskolc-Budapest között közlekedő távolsági személyvonat a menetrend szerint megérkezett. Pápa térségében a helyi motorvonatok vezetői sem éltek sztrájkjogukkal. A hat órakor véget ért sztrájknak a vasút menetrendjét befolyásoló utolsó következményei várhatóan a déli, kora délutáni órákra számolhatók fel.
A legnagyobb ingázó megyének számító Szabolcs-Szatmárban csak
kisebb zavarokat okozott a mozdonyvezetők sztrájkja, pedig csaknem
50 személyvonat vesztegelt az állomásokon. Az utasforgalom a
munkabeszüntetés ideje alatt meglehetősen gyér volt, aki tehette
nyilván korábbi vagy későbbi vonatot választott. A sztrájk ideje
alatt a nemzetközi teherforgalom szinte zavartalan volt. A
tolatómozdonyok ugyan álltak, ez azonban nem akadályozta a munkát,
mert az üzemigazgatóság vezetői jobb szervezéssel előre megoldották
az áruátrakást.
A hegyeshalmi és a rajkai határállomáson a sztrájk idején
egy-egy személyvonat állt. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyártól kapott
információ szerint a sztrájk miatt elkésett dolgozók száma nem érte
el a százat. A győri gyár egyébként a várható késések
figyelembevételével állította a győri állomás elé azokat a buszokat,
amelyek a dolgozókat munkahelyükre szállították.
A két nagy Heves megyei vasúti csomóponton, Hatvanban és
Füzesabonyban az utazni készülők fegyelmezetten vették tudomásul,
hogy a mozdonyvezetők reggel 5 és 6 óra között beszüntették a
munkát. A várakozó utazók többsége egyetértett a mozdonyvezetők
béremelési követelésével. A felelős vasútigazgatóság itt is
megerősítette: a déli órákra valószínűleg ,,utolérik,, a
menetrendet. (MTI)
1989. december 20., szerda 09:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|