 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Németh Miklós a haderőreformról
|
1989. december 1., péntek - Újabb jelentős állomásához érkezett
a magyar haderők reformja. A kormány csütörtöki ülésén számos olyan
kérdésben döntött, amely alapjaiban érinti a magyar fegyveres erők
és testületek szervezeti rendjét, feladatait, illetve Magyarország
védelmi doktrínáját. A kormány döntéseit Németh Miklós
miniszterelnök ismertette péntek délelőtt a Honvédelmi Minisztérium
vezetőinek és a Magyar Néphadsereg parancsnokainak értekezletén. A
kormányfő a reform főbb elemeit ismertetve hangoztatta:
Magyarországnak olyan nemzeti véderővel kell rendelkeznie, amely
biztosítja az ország határait, a nemzeti szuverenitás megőrzését,
egy esetleges külső támadás elhárítását. A kormány elhatározott
szándéka, hogy erősítse a Magyar Néphadsereg nemzeti karakterét.
Történelmi példák igazolják, hogy ennek elhanyagolása milyen súlyos
következményekkel jár. A doktrína egyik alapeleme, hogy Magyarország
a honvédelem feladatait - bár távlataiban egy tömbök nélküli Európa
megteremtését tartja kívánatosnak - a Varsói Szerződés keretein
belül kívánja megoldani, összehangolni partnereivel, mindaddig, amíg
fennáll a két katonai tömb. Németh Miklós közölte, hogy a kormány
ülésén döntés született arról: a hadsereg már elhatározott 9
százalékos létszámcsökkentése mellett 1991 végéig további 20-25
százalékos haderőcsökkentést hajtanak végre. Magyarország e lépésről
önálló, szuverén módon döntött, ugyanakkor ezzel is segíteni kívánja
a bécsi tárgyalások sikerét.
A kormány erősíteni kívánja a magyar haderők védelmi jellegét
is, ennek szellemében a támadó rendeltetésű szervezeteket, illetve
technikai eszközöket radikálisan csökkenteni fogják. Módosítják az
úgynevezett békefeltöltöttség területi megoszlását is, ami polgári
nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy a haderők egy jó részét
átcsoportosítják az ország nyugati feléből. Egy további elem, hogy
1991-ben a jelenlegi 18 hónapos sorkatonai szolgálatról áttérnek a
12 hónapos szolgálatra. A változások nagy mértékben érintik a
védelmi ágazat vezetési struktúráját is. Ennek megfelelően a jövőben
szétválik a kormányzati, államigazgatási munka és a közvetlen
katonai irányítás. A honvédelmi ágazat államigazgatási feladatait a
Honvédelmi Minisztérium látja el, a Magyar Néphadsereg szakmai
irányítását pedig a hadsereg parancsnoksága végzi. Mindezek az
átszervezések személycserékkel is járnak. A legfőbb posztokon
történt változások: a kormány Szombathelyi Ferenc vezérőrnagyot
honvédelmi miniszterhelyettessé, Lőrincz Kálmán altábornagyot a
Magyar Néphadsereg parancsnokává, Borsits László altábornagyot a
Magyar Néphadsereg vezérkari főnökévé, a Magyar Néphadsereg
parancsnokának első helyettesévé nevezte ki. (MTI)
1989. december 1., péntek 10:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|