|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Kihirdették a népszavazás végeredményét - 6101 szavazattal győzőtt az ,,igen,, (3. rész)
|
E megállapításával utalt arra az Országos Választási Bizottság, a BM Választási Irodája és nem kis mértékben a sajtó között, a nyilvánosság előtt is zajló éles vitára, amely lényegében a szerdai tájékoztatón azért zárult le, mert az Országos Választási Bizottság munkája befejeződött, s a népszavazás lezárult. Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár ugyanis - a tájékoztató elején másodikként szót kapva - azzal kezdte mondandóját: saját szerepét kívánja tisztázni, hiszen sanda gyanusítgatások érték személy szerint őt és a BM munkacsoportját is. A választójogi törvény vonatkozó paragrafusára hivatkozva kijelentette: a választási iroda a Belügyminisztérium egyik főosztályaként működik és apparátusa a törvény szabályai szerint nem alárendeltje a választási szerveknek, így az Országos Választási Bizottságnak sem. Visszatért arra az általa jóváhagyott hétfői döntésre, hogy a 91,3 százalékos összesítést követően nem kívántak további részeredményeket nyilvánosságra hozni, csupán a végleges hivatalos eredményt. Ismét a szoros eredményekre hivatkozott, mondván: aggódtak, hogy ha netalán további részeredményeket közölnek előzetes eredményként és azokhoz képest ellenkező értelmű végeredmény születik, az az általános bizalomvesztés közepette az ország nemzetközi megítélésére rendkívül hátrányos lenne. A további okok között említette, hogy három feldolgozásra alkalmatlan, számtani hibákat tartalmazó jegyzőkönyv adatai kerültek a számítógépbe, mintegy 100 szavazókör jegyzőkönyvét kellett jogilag felülvizsgálni, s az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy ezek befolyásolják-e a végeredményt. Ezért az akkkori döntést változatlanul helyesnek tartja. (folyt. köv.)
1989. november 29., szerda 22:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|