 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Kihirdették a népszavazás végeredményét - 6101 szavazattal győzött az ,,igen,, (1. rész)
|
1989. november 29., szerda - Az Országos Választási Bizottság, valamint a Belügyminisztérium Választási Irodája szerda este - a Parlamentben megtartott sajtótájékoztatón - ismertette az első országos népszavazás végeredményét.
Az Országos Választási Bizottság, valamint az Állami
Népességnyilvántartó Hivatal írásos jelentéseiből kitűnik: az ország
10.566.034 állampolgárából 7.824.775-en jogosultak választásra, s
közülük 4.541.077-en (58,03 százalék) vettek részt a népszavazáson.
A szavazás napján a választók nyilvántartásába 23.314 állampolgárt
jegyeztek be igazolás nélkül, 6.581 személyt töröltek. Igazolással
43.225-en szavaztak; a szavazókörökben 2.241 szavazni kívánót
utasítottak vissza.
Az országos népszavazás valamennyi kérdésben érvényes és
eredményes volt - állapítják meg a jelentések.
Az első kérdésre - Csak az országgyűlési választások után
kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? - a
választópolgárok 54,92 százaléka (4.297.751) szavazott érvényesen.
Közülük 2.151.926-an (50,07 százalék) voksolt igennel és
2.145.825-en (49,93 százalék) szavazott nemmel. Tehát 6101
szavazattal győzött az igen. A további három kérdésre leadott igen
szavazatok aránya (94-95 százalék) az előzetes eredményekhez képest
nem változott.
Kimutatás készült a 20 területi központban külön-külön
összesített érvényes szavazatok arányáról és arról is: az egyes
megyékben és Budapesten milyen arányban voksoltak a négy kérdésre
igennel, illetve nemmel. Ebből kiolvasható, hogy az érvényes
szavazatok aránya a legmagasabb volt Vas megyében (66,8 százalék), a
legalacsonyabb pedig Hajdú-Bihar megyében (47,3 százalék). Az első
kérdésben rendkívül szoros küzdelem Budapesten (igen: 59,15
százalék, nem: 40,85 százalék), Pest megyében (52,87:47,13
százalék), Bács-Kiskun megyében (52,67:47,33 százalék) és Tolna
megyében (52,05:47,95 százalék) dőlt el. A legkevesebben Zala
megyében voksoltak igen-nel - az érvényesen szavazó 132.396
választópolgár 43,43 százaléka.
A sajtótájékoztatón Kara Pál, az Országos Választási Bizottság
titkára - kérdésekre is válaszolva - tájékoztatást adott azokról az
esetekről is, amelyek miatt a jegyzőkönyvek jogi felülvizsgálatát
követően változott az első kérdésre adott igen-nem válaszok aránya.
(folyt. köv.)
1989. november 29., szerda 21:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|