 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - harmadik nap (20. rész)
|
Ro Te Vu megosztotta a magyar Parlamenttel a dél-koreai
gazdaság, a ,,Han-folyó menti csoda,, Magyarországon is
hasznosítható tapasztalaltait. Emlékeztetett arra, hogy a hatvanas
évek elején, amikor megkezdték gazdaságfejlesztési programjukat, az
egy főre jutó nemzeti termék értéke nem érte el a 100 dollárt, az
ország exportjának összege pedig csupán néhány tízmillió dollár
volt. Mára viszont új ipari országgá vált Korea, amely gyakorlatilag
minden termékcsaládban jelen van a világpiacon, a száloptikától a
gépkocsigyártásig. Évi több mint 60 milliárd dolláros exportjával s
120 milliárd dolláros külkereskedelmével a Koreai Köztársaság ma a
világ tizedik legnagyobb kereskedő nemzete lett. E csoda egyik
legfontosabb eleme maga az emberi erőforrás. Gazdasági sikereik
mögött a munkások szorgalma, alkotókészsége és kollektív ereje áll.
A sikerhez nem kis mértékben hozzájárult, hogy a szabadpiaci
rendszerben működő magánvállalatok jól alkalmazkodtak a kormány
aktív fejlesztési programjaihoz, ami dinamikus gazdasági növekedést
eredményezett. A kormány kezdettől fogva külpiac-orientált
gazdaságfejlesztési programot folytatott. A beruházások a első
fázisban a stratégiai iparágakban koncentrálódtak. Korea eleinte a
külföldi tőkére know-how-ra támaszkodott, a gyártóberendezéseket
pedig importálta vagy kölcsönözte. Az ország 1985-re több mint 46
milliárd dolláros külföldi adósságot halmozott fel, a következő
évektől azonban - a megnövekedett export és a gyors gazdasági
fejlődés eredményeképpen - kereskedelmi mérlege nyereségessé vált.
Lassanként hitelező nemzetté lépett elő, így a fizetési mérleg
kiegyensúlyozására szolgáló korábbi importkorlátozás többé már nem
létjogosult: az ország gyors ütemben halad egy szabad, nyitott és
önszabályozó piaci rendszer megteremtése felé.
Ro Te Vu magyar vendéglátóinak figyelmébe ajánlva e
tapasztalatokat, hangoztatta: a Koreai Köztársaság minden tőle
telhetőt meg fog tenni azért, hogy hozzájárulhasson Magyarország
fejlődéséhez. Ezzel kapcsolatban az elnök leszögezte: ,,Elköteleztem
magam arra, hogy kétoldalú kapcsolatainkat a barátság és az
együttműködés példájává teszem a világ előtt. Minden tőlem telhetőt
megteszek, hogy a fejlődésben szerzett tapasztalatainkat és
ismereteinket kicserélhessük és elősegíthessük gazdasági
együttműködésünket.,, Az elnök bejelentette: beruházásra fogja
bátorítani a koreai üzletembereket, akár közvetlen, akár
vegyesvállalati formában. A Magyarországon befektető koreai
vállalatok olyan cikkeket tudnának gyártani, amelyek nemcsak itt,
hanem a világ más tájain is keresettek. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 14:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|