|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
A Független Jogász Fórum választmányának nyilatkozata az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásáról (1. rész) (OS)
|
1989. november 12., vasárnap - Mint ismeretes, a Magyar Köztársaság alkotmánybíráinak megválasztásával kapcsolatban olyan ,,jogértelmezés,, lehetősége merült fel, amely - nézetünk szerint személyi megfontolásból - valójában nem más, mint a törvény megsértése. Az 1989. évi XXXII. tv. 5. paragrafus (2) szerint az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjait kiemelkedő tudású elméleti jogászok, egyetemi tanárok, illetőleg az állam- és jogtudomány doktorai, vagy legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja meg. A szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell letölteni, amelynek ellátásához állam- és jogtudományi végzettség szükséges. Az Alkotmánybíróság az alkotmányosság legfontosabb intézményes biztosítéka, s mint ilyen, a jogállamiság egyik szimbóluma is. Az Alkotmánybíróság, az alkotmánybírák és a Magyar Köztársaság méltósága elválaszthatatlanok. A tövény egésze és számos részrendelkezése kifejezésre juttatja az Alkotmánybíróság és bírái ilyenként is különleges helyzetét; így az Alkotmánybíróság székhelyének Esztergomba helyezésével, az alkotmánybírák függetlensége és pártatlansága garanciáival, továbbá a személyükkel szemben támasztott magas követelményekkel. A törvény indoklásából az következik, hogy a megkívánt szakmai feltételek csak úgy értelmezhetők, hogy a törvényi feltételek garanciális jellege érvényesüljön. A szigorú követelmények felpuhítása, a normatív feltételeknek a szabad mérlegeléssel való felváltása - azaz a kiterjesztő értelmezés - ellentétesek a törvény céljával és szellemével. Az Alkotmánybíróság tagjává válás szakmai feltételeinek meghatározásakor a törvény más-más feltételeket állít az elméleti és a gyakorlatban dolgozó jogászok számára; ezek logikája azonban ugyanaz. Eszerint a ,,kiemelkedő tudású elméleti jogászok,, közül csakis azok választhatók alkotmánybírává, akik egyetemi tanárok, illetőleg nagydoktori tudományos fokozattal rendelkeznek. A kimelkedő tudás tehát csakis annyiban mérlegelhető, hogy a jelölőbizottság, illetve az Országgyűlés egy, az előírt titulussal bíró jelöltnél is kétségbevonhatja a kiemelkedő tudást. Fordítva azonban nem; így a törvény nem engedi, hogy egy bármennyire is kiemelkedő tudású elméleti jogász alkotmánybíró lehessen, ha nem rendelkezik az előírt tudományos címmel, illetve ranggal. (folyt.köv.)
1989. november 12., vasárnap 12:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|