|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
A hét kérdése: Vannak-e határai a keletnémet reformnak?
|
A héten szuperszónikus sebességbe csaptak át az NDK-beli változások: Megnyitották a két Németországot elválasztó határt; lemondott a kormány és a kormányzó NSZEP politikai bizottsága. December közepére összehívták a párt országos konferenciáját, igaz, sokan rendkívüli kongresszut tartanának szükségesnek. Közzétették az új utazási törvény tervezetét. A parlament alkotmányjogi bizottsága azonnal elutasitotta, mert kevesellte a benne foglaltakat. Napirenden van az új választási törvény kidolgozása. A reformfolyamat ilyen viharos gyorsassága sokakban aggodalmat kelt: Lech Walesa a demokratizálás sikeréért aggódik, a csehszlovák vezetés viszont a saját sorsáért. Annyi bizonyos, hogy az alig egy hónap alatt szédületes lendületet vett fejleményeket még az NSZK-ban is elhűlve szemlélik, a keleti és a nyugati szomszédokban pedig felmerül: a következő lépés esetleg a két Németország egyesülése lesz... Helmut Kohl pontosan akkor mondta el a Bundestagban a nemzet helyzetéről szóló beszédét, amikor Kelet-Berlinben lemondott az NSZEP politikai bizottsága. A kancellár a pluralista demokrácia és a piacgazdaság bevezetésétől tette függővé, az NDK támogatását. Ha a két német állam határai szabadon átjárhatóvá válnak, az NDK-ban többpártrendszerű demokrácia és piacgazdaság alakul ki, akkor nyilvánvalóan elhalványodnak a két német államot megkülönböztető sajátosságok és legfeljebb a más-más szövetségi rendszerhez és gazdasági integrációhoz való kötödés tartja majd fenn a két Németország elkülönültség, illetve áll a német újraegyesítés útjában. Kohl az ilyen aggodalmak eloszlatására tisztázta: az NSZK tudatában van annak, hogy az újraegyesítés nem belnémet ügy, és az NSZK-nak nem áll szándékában eltávolodni a nyugati értékrend alapján szerveződő közösségtől, azaz az EGK-tól és a NATO-tól. A két Németország a szövetséges hatalmak megszállási övezeteiből jött létre, ennek megfelelően különálló államiságuk megszűnése sem történhet meg e nagyhatalmak hozzájárulása nélkül. Mindent egybevetve belátható ideig az NDK-beli átalakulást a külső feltételek egészen az újraegyesülésig lehetővé teszik, azaz kívülről korlátlanok a lehetőségek, amelyek a pluralista demokrácia és a gazdasági rendszer, a Nyugathoz fűződő még szorosabb kapcsolatok előtt nyílnak. Minden csak azon múlik, vajon a belső erők miként tudnak élni ezzel. A másik oldalról viszont kellően szilárdnak tűnnek azok a biztosítékok is, hogy a ledöntött berlini fal ne temethesse maga alá az európai erőegyensúlyt. +++ Szűcs D. Gábor MTI-PRESS
1989. november 10., péntek 12:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|