 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
A DISZ állásfoglalása a népszavazásra feltett kérdésekről és a köztársasági elnök alkotmányban rögzített jogköréről (1. rész) (OS)
|
1989. november 10., péntek - A debreceni Demokratikus Ifjúsági
Szövetség felkéri minden szavazásra jogosult tagját, hogy vegyen
részt az 1989. november 26-án kiírt népszavazáson, és erősítse meg
az Országgyűlés közelmúltban hozott döntéseit, így:
- a munkahelyeken, intézményekben, középiskolákban, egyetemeken
ne működjenek pártok, szervezetek;
- a Munkásőrség szűnjön meg;
- az MSZMP számoljon el a vagyonával;
- a köztársaság elnökét a nép közvetelenül válassza meg az
országgyűlési választások előtt.
Szükségesnek tartjuk azonban, hogy a legfontosabb kérdésben - a
köztársasági elnök megválasztását illetően - megtegyük
észrevételeinket.
A DISZ nem tartja elfogadhatónak és elegendőnek a köztársasági
elnök alkotmányban rögzített jogkörét annak ellenére, hogy ez a
politikai egyeztető tárgyalások eredménye. Ez egy szűk politikai
elit kompromisszuma, amely egy báb, a pártok erős befolyása alatt
lévő köztársasági elnököt konstruált. Jelenleg az ország felnőtt
lakosságának 1 százaléka - körülbelül 80 000 fő - tekinti magát
valamelyik politikai párt tagjának. Az állampolgárok jelentős része
nem képes különbséget tenni pártok programjai között, ennek ellenére
a választójogi törvény a megválasztásra kerülő képviselők több mint
50 százalékát listán (megyei és országos) rendeli el megválasztani.
Valószínű, hogy a demokratikusabb választások élményéhez nem
szokott állampolgárok döntő többsége a pillanatnyi rokonszenv
alapján fog dönteni, így a végleges arányok meghatározásában sok
esetben a szerencseelem lesz a döntő. Ebben a helyzetben szükség van
egy önálló hatalmi ágra, és ez a köztársasági elnök intézménye. Ez
csak akkor lehet független, ha a nép közvetlenül választja, hiszen
ha az új Országgyűlés választja, akkor funkcióját az ország
lakosságának egy szűk rétege által alkotott pártok alkalmi
koalíciójának, vagy - bár ezt most nem valószínű - egy, a
parlamentben abszolút többséget szerzett pártnak köszönheti. Ezért
hiába van joga:
- a törvényeket egyet nem értése esetén újratárgyalásra
visszaküldeni az Országgyűlésnek, hiszen ezt legtöbbször az őt
támogató koalíció döntése ellen kellene megtennie;
- a működésképtelen Országgyűlést jogköre szerint feloszlatni,
ha ezzel - mivel a parlament által gyakorolja hatáskörét - saját
legitimációs alapját szüntetné meg; (folyt.köv.)
1989. november 10., péntek 15:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|