|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Országos szeminárium Miskolcon a privatizálásról (1. rész)
|
1989. október 30., hétfő - Kedvezőek a privatizálás első tapasztalatai: mindazoknál a gazdálkodó szervezeteknél, amelyeknél már megkezdődött, a hatékonyság javulását eredményezte - ebben summázható az a vélemény, amellyel a hétfőn, Miskolcon megnyitott kétnapos országos privatizálási szeminárium valamennyi előadója egyetértett. Az eszmecserén, amelyen kétszáz hazai közép- és nagyvállalat első számú vezetője vitatja meg az átalakulási törvény által lehetővé vált privatizálás kezdeti tapasztalatait, elsőként többek között Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes, Martonyi János, a Minisztertanács privatizálási kormánybiztosa és Angyal Ádám, a Ganz-Danubius Magyar Hajó- és Darugyár vezérigazgatója fejtette ki e kérdésben a véleményét. A megbeszélés kedden szekcióülésekkel folytatódik.
Sárközy Tamás a tanácskozás szünetében nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. Rámutatott, hogy a július elsejétől életbe lépett átalakulási törvény a magyar gazdaság korszerűsítésének a legradikálisabb lehetőségét tartalmazza. Eddig főként a kisvállalkozások használták ki a lehetőségeit, a nagyvállalatok a lehetséges teljes átalakulás helyett csupán a részleges átalakulás gondolatával foglalkoznak. A magyar nemzeti vagyon 90 százáléka jelenleg még állami tulajdonban van; a gazdaság egészére termékenyen ható, igazi privatizációs folyamatról, az állami tulajdon kívánt mértékű ,,fogyókúrájáról,, tehát még nem beszélhetünk. Természetesen nem is egyszerű feladatról van szó: a privatizálás teljes megvalósítása nagyon nehéz és hosszadalmas - több mint 15 éves - folyamatnak ígérkezik. E lassúság azzal magyarázható, hogy hazánkban tőkehiány van, alacsony a fizetőképes kereslet, bizalmatlanság is tapasztalható, s a politikai átalakulás nehéz áttekinthetősége is lassítja a működőtőke megjelenését. A kisebb vállalatoknál megindult privatizációnak, mint ezt sokan szóvá teszik, valóban megvannak a vadhajtásai, de az egész folyamat alapvetően pozitívnak tekinthető. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 17:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|