|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Parlament - első nap (23. rész)
|
A népszavazás elrendelésével kapcsolatos vitában Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár a kormány álláspontját fejtette ki. Elmondta, hogy a Minisztertanács e kérdésben szigorúan a törvényesség alapelvéből indul ki, másrészt következetesen valóra kívánja váltani azokat a megállapodásokat, amelyek a politikai egyeztető tárgyalásokon születtek. Ebből kiindulva a kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy rendeljen el népszavazást azokban a kérdésekben, amelyeket százezer aláíró kezdeményez, javasolja továbbá népszavazás kiírását a címer ügyében. Végezetül javasolja a Parlamentnek, hogy még az idén tűzze ki a köztársaság elnökének megválasztását, közvetlen szavazással. Ha az Országgyűlés elfogadja a Minisztertanács javaslatait, akkor a népszavazások kiírásának konkrét időpontjára is javaslatot tesz a kormány. A vitához hozzászólt Balla Éva (Budapest, 46.vk.), az SZDSZ képviselője is. Üdvözölte a népszavazás kiírását, miáltal az állampolgárok érezhetik, hogy szavuknak súlya van. Ugyanakkor a képviselőnő számos kifogást fogalmazott meg a népszavazás kiírásával kapcsolatban. Mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy több ponton félreérthetőek a népszavazás elrendelésének indokai. Balla Éva véleménye szerint a köztársaságielnök-választással kapcsolatban azt kellene egyértelműen megfogalmazni: az állampolgárok a szabad választások után avagy előtt kívánnak-e elnököt választani. A kérdés tehát nem az, hogy népszavazással válasszák-e meg az elnököt vagy Országgyűlés döntsön személyéről. Ha a nép úgy döntene, hogy az országgyűlési választások után írják ki a köztársaságielnök-választást, ez nem jelentené automatikusan azt, hogy csak az Országgyűlés joga lenne az elnökválasztás. Hiszen az új Országgyűlés bármikor megváltoztathatja a mostani Országgyűlés alkotmánymódosítását. A pártok munkahelyekről történő kivonulásával kapcsolatos kérdést Balla Éva úgy kívánta módosítani, hogy az igen szavazattal a választópolgárok az Országgyűlés korábbi határozatát nem támogatják, hanem megerősítik. Nem találta pontosnak a képviselőnő az MSZMP-MSZP vagyonelszámolására vonatkozó kérdés indoklását sem. Véleménye szerint korrekt formában a kérdés úgy vetődik fel: az állampolgár igen szavazatával azt támogatja, hogy az MSZMP, illetve utódpártja teljeskörűen elszámoljon a vagyonával, nem szavazatával pedig elutasítja azt, hogy a párt elszámoljon. Végezetül javasolta, hogy a népszavazás eredményének ismerete nélkül ne írják ki a köztársasági elnök választásának időpontját. Ezért azt indítványozta, hogy e kérdésben most ne döntsön az Országgyűlés. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 20:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|