|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar Bálint az ellenzékről Washingtonban
|
------------------------------------------ Washington, 1989. október 28. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Az amerikai fővárosban a Kossuth Házban a Szabad Demokraták Szövetségének egyik vezetője: Magyar Bálint szociológus tartott előadást, amelynek részleteiről Csernus Ákos munkatársunk számol be. - Magyar Bálint szociológus, akinek 8 évvel ezelőtt a kommunista hatóságok bevonták az útlevelét, Washingtonban van, és jelenleg a Woodrow Wilson Center ösztöndíjas kutatója. Budapesten egy időben a magyar falusi társadalom és az agrárszocializmus 1945 és 1965 közötti időszakának tárgykörét taglalta. A szociológus arra is szakít időt, hogy az amerikai sajtó képviselőivel és közéleti vezetőivel is összejöjjön. Pár nappal ezelőtt a Kossuth Házba is ellátogatott, hogy amerikai magyarok előtt a hazai helyzetet ismertesse. Magyar Bálint némi sajnálkozással utalt arra, hogy ami a nyugati közvélemény figyelmét illeti, Magyarország az utóbbi hetekben háttérbe szorult Lengyelország mögött. Ezt mindenekelőtt azzal indokolta, hogy Magyarországon végbement változások nem öltöttek olyan drámai formát mint Lengyelországban. A magyarok emellett nem küszködnek olyan súlyos gazdasági nehézségekkel, mint a lengyelek. A kommunista párt - hovatovább az ország - névcseréjével persze az amerikai lapok is első oldalakon foglalkoztak. Tudósításaikkal azonban - mint Magyar Bálint jelezte -, nincs különösebben megelégedve. A szociológus - ha nem is szó szerint idézve - nagyjából a következőket hozta tudomásunkra: - A nyugati sajtótudósítók jönnek-mennek, pár napot töltenek Budapesten, és idő hiányában nem tudnak eligazodni tisztességesen a hazai intézmények és frakciók között. A nyugati sajtó emellett abban a tévhitben van, hogy Magyarországon a kommunista párt elkötelezett reformszárnya kezdte meg az átalakulást. Ez a képlet csak az elmúlt hónapokban vesztette érvényét, miután az SZDSZ az év elején kidolgozta azt a tervezetet, hogy milyen feltételek mellett lehet tárgyalásokba bocsátkozni az MSZMP-vel - amely végül is rákényszerült: egységes tárgyalópartnerként ismerje el az ellenzéket. (folyt.)
1989. október 28., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|