 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - negyedik munkanap (10. rész)
|
Ezután határozathozatal kövekezett. Az elnöklő Horváth Lajos
bejelentette, hogy Séra János képviselő visszavonta módosító
indítványát. Roszik Gábor viszont fenntartotta azt a javaslatát,
mely szerint a törvénytervezetnek a köztársaságielnök-választás
második fordulójára vonatkozó bekezdését úgy módosítsák, hogy
amennyiben a második fordulóban sem választottak köztársasági
elnököt, az államfőt az Országgyűlés válassza meg a
képviselőválasztás után. A miniszter és az illetékes bizottság az
indítványt nem támogatta. Indoklásuk szerint az elfogadott
alkotmánymódosítás a megállapodásoknak megfelelően lehetővé teszi,
hogy a képviselőválasztás előtt közvetlenül válasszanak köztársasági
elnököt, a módosító javaslat viszont olyan helyzetet teremthet, hogy
a parlamenti választásig nem kerülne sor a köztársasági elnök
megválasztására, illetve az nem közvetlen választás lenne. Az
Országgyűlés Roszik Gábor javaslatát 279 szavazattal elutasította.
Ezt követően a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
jelentésében foglalt nyolc módosító javaslatról szavaztak, s az
Országgyűlés mindegyiket elfogadta. Az első módosítás azzal
egészítette ki a törvényjavaslat bevezető részét, hogy a törvény a
köztársasági elnök első megválasztására vonatkozzék. Az
alkotmánymódosításról szóló törvény értelmében ugyanis ezt követően
az Országgyűlés választ majd köztársasági elnököt. Egy másik
módosítás szerint köztársasági elnököt a választópolgárok és olyan
társadalmi szervezetek jelölhetnek, amelyek megfelelnek a pártok
működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek.
Ugyancsak egy módosítás foglalkozik azzal, hogy a második választási
fordulóban - melyet akkor kell megtartani, ha az elsőben a jelöltek
egyike sem szerezte meg a szavazatoknak több mint a felét - az a
jelölt indulhat, akire az első fordulóban a választók legalább 15
százaléka szavazott. Közülük az lesz a köztársasági elnök, aki a
legtöbb szavazatot kapja; feltéve, hogy a választók legalább fele
szavaz.
Az Országgyűlés ezután - az elfogadott módosításokkal együtt -
312 egyetértő szavazattal egészében is elfogadta a köztársasági
elnök választásáról szóló törvényjavaslatot. (folyt. köv.)
1989. október 20., péntek 16:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|