 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
A módosított alkotmány - rövid ismertetése (1. rész)
|
1989. október 18., szerda - ,,Magyarország köztársaság,, - rögzíti a népfelség elvéből kiindulva az alkotmány módosított szövege, amelyet nagy többséggel szerdán fogadott el az Országgyűlés. Ugyancsak ezen elvet foglalja jogszabályba az a rendelkezés, amely szerint a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé.
Az egypártrendszerből a többpártrendszerbe, a pártállamból a
jogállamba való békés politikai átmenet a korábbi alaptörvény
lényeges módosítását igényelte, ami sokak szerint jelentősebb
változást eredményezett, mint hoz majd a leendő új alkotmány.
Az új alaptörvény szabályozási elveit - mint ismeretes - a
parlament márciusban fogadta el, s a mostani módosítás már ennek
szellemében történt. A leglényegesebb változások az általános
rendelkezéseket érintették.
A most elfogadott módosítás kiiktatta az alkotmányból az
államszocializmusra, a marxista-leninista párt vezető szerepére
utaló rendelkezéseket, s deklarálja: a Magyar Köztársaság független,
demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a
demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek.
Az alkotmány értelmében meg kell teremteni a parlamentáris
demokrácia követelményeinek megfelelő, folyamatosan működő
Országgyűlés, valamint - az eddigi kollektív államfői testülettel
szemben - az egyszemélyi államfő és a parlamentnek felelős kormány
intézményi feltételeit. Biztosítani kell az igazságszolgáltatás
pártatlan, minden politikai befolyástól mentes működését. Ezzel
összhangban rendelkezik a demokráciát garantáló új intézmények - az
Alkotmánybíróság, az állampolgári jogok országgyűlési biztosai és az
Állami Számvevőszék - felállításáról.
Az immár sokadszor, ám ezúttal átfogóan módosított alaptörvény a
demokratikus hatalomgyakorlással összeegyeztethetetlennek minősít
minden erőszakos, egyeduralmi törekvést: tiltja a hatalom erőszakos
megszerzésére és kizárólagos birtoklására irányuló magatartást.
Mivel a társadalmi-politikai változások meghaladták azt a
nézetet, hogy a munkásosztály marxista-leninista pártjának vezető
szerepét alkotmányosan rögzíteni kell, így ezentúl a
többpártrendszer jogi kereteit jelöli ki az alkotmány. Ezzel
összefüggésben indokolttá vált, hogy a pártok és az állam
szétválasztását az alaptörvény rögzítse: a pártok nem gyakorolhatnak
közvetlenül közhatalmat, nem irányíthatnak semmiféle állami szervet.
(folyt.köv.)
1989. október 18., szerda 18:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|