 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - első munkanap (12. rész) - Kulcsár Kálmán expozéja (3.)
|
Kulcsár Kálmán kifejtette: az új Alkotmány koncepciója a
formálódó többpártrendszernek, az úgynevezett alternatív politikai
mozgalmak erősödésének is katalizátorává vált. A politikai egyeztető
tárgyalások során ezen koncepció meghatározó elveit, intézményi
reformelgondolásait lényegében megerősítették. Ez az
alkotmánykoncepció ugyanis már megformálta a politikai rendszer
minőségi megváltozását jelentő alkotmányos alapelveket, amelyek a
jelenlegi sarkalatos törvényjavaslatok szabályaiban megjelennek.
Jóllehet az új alkotmány szabályozási elvei jelentették az első
átfogó közjogi reformprogramot az 1949-ben kialakított állami
berendezkedés minőségi meghaladására, a politikai egyeztető
tárgyalások során született megállapodás a kormányzat számára óriási
jelentőségű. Ez a megállapodás ugyanis politikailag, ha bizonyos
korrekciókkal, elvi fenntartásokkal is, de lényegét tekintve mégis
hitelesítette a szabályozási koncepcióban felvázolt stratégiát. A
politikai átmenet alkotmányos eszközének kidolgozását megalapozó
politikai megállapodások történelmi jelentősége vitathatatlan, s
ezért a kormány is méltán fejezi ki elismerését a tárgyalófelek
munkájáért.
A júniusban a Parlament napirendjéről politikai megfontolások
miatt visszavont, s ma újra beterjesztett törvényjavaslatok és az
alkotmánykoncepció viszonyával kapcsolatban Kulcsár Kálmán
szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy a kormány a társadalmi,
politikai szervezetek által képviselt nézeteket figyelembe véve
elfogadta az alkotmányozási folyamat megfordítását, vagyis azt, hogy
az új Alkotmányt a törvényesen kialakult többpártrendszerre épülő új
Parlament alkossa meg; addig pedig a politikai rendszerváltás
aktuális alkotmányjogi feladatait, az alkotmányos intézmények
megújítását és a szükséges új intézmények kiépítését kell elvégezni.
Ezek a közjogi feladatok: a politikailag és alkotmányjogilag
szükséges mértékű alkotmánymódosítás, a párttörvény és a politikai
átmenet alkotmányos kereteinek máris védelmet biztosító
Alkotmánybíróság felállítása.
A most beterjesztett törvényjavaslatok kimondják, alkotmányos,
illetve törvényi tételekben rögzítik az új alkotmány szabályozási
koncepciójában meghatározott azon alapelveket, amelyek nem csupán a
békés politikai átmenethez elengedhetetlenek, hanem egyúttal
legfontosabb alapjai a kiépülő alkotmányos jogállamnak. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 14:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|