 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - első munkanap (3. rész)
|
Az SZDSZ aláírásgyűjtő akciója kapcsán kirobbant vitát Kulcsár
Kálmán igazságügyminiszter úgy összegezte, hogy az ide vonatkozó
törvény nem tiltja több kérdés megjelölését egy gyűjtőíven. A
jogszabály szelleme azonban azt kívánná meg, hogy az egyes
kérdésekre külön-külön adjanak választ az állampolgárok. Ha tehát az
SZDSZ gyűjtőívén a felsorolt négy kérdésre külön-külön adhatnak
választ a megkérdezettek, akkor az eljárás ellen nem emelhető
kifogás. Ha azonban mind a négy kérdésre egy választ kell adniuk,
akkor a törvény szelleméből következően nem tekinthető
megnyugtatónak az SZDSZ eljárása. Ebben az esetben ugyanis joggal
feltételezhető, hogy az állampolgár egyetlen kívánsága teljesítése
érdekében további három pontba is beleegyezett. A kérdés
eldöntéséhez ezért mindenekelőtt arról kell meggyőződni: miként is
tették fel a kérdést az SZDSZ aktivistái. Erre nyomban felelhetett
is a miniszter; felolvasta a felszólalása közben kézhez vett
aláírásgyűjtő ívet. Ez a következőképpen hangzik:
,,Mi, alulírott magyar állampolgárok, azt kívánjuk, hogy
népszavazás döntsön az alábbi kérdésekben:
- Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
- Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő
vagyonról?
- Csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön sor a
köztársasági elnök megválasztására?
- Feloszlassák-e a Munkásőrséget?,,
Kulcsár Kálmán szerint a kérdés felvetéséből következik, hogy
csak egyetlen válaszra volt lehetőség. A miniszter az Országgyűlés
megítélésére bízta, hogy ezt az eljárást elfogadhatónak találja-e.
Más kérdés, mi történjen akkor, ha az Országgyűlés úgy dönt, hogy
foglalkozik e problémákkal. Kulcsár Kálmán ezzel kapcsolatban úgy
vélte: minden logikát nélkülöz Balla Évának az a javaslata, hogy a
,,népszavazás-csomag-ból,, három témát iktassanak a napirendbe,
egyet azonban ne. Ha az Országgyűlés következetesen kíván állást
foglalni, akkor vagy minden kérdéssel foglalkozik, vagy egyikkel
sem. Az igazságügyminiszter véleménye szerint nincs olyan törvényes
előírás, amely az Országgyűlést arra kényszerítené, hogy elhalassza
a törvényalkotást egy folyamatban lévő népszavazás-kezdeményezés
miatt.
Az Országgyűlés is így foglalt állást: 296 szavazattal 27
ellenében, 23 tartózkodás mellett elfogadta a tárgysorozat
kiegészítését a köztársasági elnök választásának kitűzéséről és a
választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló
országgyűlési határozat-tervezettel. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 12:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|