|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Times of India - Magyarország (1.rész)
|
Erdész Jenő, az MTI tudósítója jelenti:
Új-Delhi, 1989. október 14. szombat (MTI-tud) - A ,,kapitalizmusba való békés átmenet,, magyarországi változatának jellegzetességeiről, ígéreteiről és veszélyeiről két elemző cikket is közölt szombati számában a Times of India című tekintélyes indiai napilap.
A szerkesztőségi cikkek oldalán megjelent kommentár szerzőjének kiindulópontja a lengyel és a magyar politikai átalakulás összevetése. A két fejlődésmenet közötti döntő különbséget abban látja, hogy míg a jelenlegi lengyelországi állapotok az uralkodó bürokrácia és egy rendkívül széles tömegbázissal biró munkásmozgalom társadalmi-politikai kompromisszumának termékei, addig Magyarországon a ,,piaci szocializmus,, irányába tett lépések meggátolták a Szolidaritáshoz hasonló tömegmozgalom kialakulását és megerősödését. Lengyelországban az egykori nem kommunista ellenzék a hatalom sáncain belülre kerülve kénytelen magára vállalni a válságmenedzseléssel járó felelősséget, s ezért ugyanazon áldozatok meghozatalára kell rábírnia a társadalmi bázisát alkotó rétegeket, amelyeket már a kommunista bürokrácia is el akart fogadtatni velük, csak éppen nem tudott. A lengyel kísérlet döntően e tényező miatt lényegesen törékenyebb és bizonytalanabb, mint a magyar. Magyarországon a politikai erőviszonyok jóval bonyolultabbak és kuszábbak, de a fejlődésmenet iránya sokkal világosabb - vélekedik a szerző. A magyar kísérlet egyik legszembeötlőbb vonásának éppen azt tartja, hogy a politikai pluralizmus és a demokratikus szabadságjogok érvényre juttatása felé vezető folyamat már a nyolcvanas évek derekától viszonylag pontosan nyomon követhető útvonalon haladt. Az ország gazdasági jövője ezzel szemben cseppet sem derűs - állapítja meg. Vázolja a tulajdonviszonyokról és a reprivatizálásról folyó vitákat, az SZDSZ-nek a ,,kommunális tulajdonról,, kialakított elképzeléseit, a külföldi tőke becsalogatásának nehézségeit, utal a ,,piaci szocializmusról,, a ,,társadalmi piacra,, való áttéréshez fűzött reményekre. Következtetése szerint a mostani feltételek között inkább az óhajokhoz, semmint a realitásokhoz áll közel az a várakozás, hogy a gazdaság átalakításával Magyarországon sikerül a szociáldemokrata irányítás alatt lévő nyugat-európai országokéhoz hasonló jólétet teremteni. (folyt.)
1989. október 14., szombat 17:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|